Napokon belül landol Kína titokzatos holdjárója

Kína harmadik Hold-szondája, a Csang’e-3 már a Hold körül kering. A tervek szerint napokon belül sima leszállást hajt végre, és a Jáde Nyúl nevű holdjáróval vizsgálni kezdi égi kísérőnket. Mit lehet tudni a kínai holdprogramról?

A Jáde Nyúlról nem sokat lehet tudni, de amerikai szakértők a hozzáférhető képek alapján úgy vélik, hogy leginkább a Spirit és Opportunity Mars-járóira emlékeztet. Vélhetően hasonló küldetést hajtana végre a Holdon, mint azok a Marson. Neves amerikai űrhajósok szerint a küldetés többet ígér a 37 évvel ezelőtti orosz holdprogram megismétlésénél, és valószínűleg a kínai emberes holdra szállás előkészülete lehet. Ha ez így van, akkor a Chang’e-3 sikere esetén Kína megkerülhetetlen tényező lesz a távoli világűr emberes kutatásában.

Fantáziarajz a Hold felszínén haladó Jütu (Yutu, Jáde Nyúl) holdjáróról Forrás: CNSA

A harmadik kínai Hold-szondát egy Hosszú Menetelés 3B hordozórakétával – Kína legnagyobb teljesítményű hordozórakétájával –, helyi idő szerint december 2-án hajnali fél 2-kor indították a Kína délnyugati részén fekvő Hszicsang Űrközpontból. A szonda négy és fél napi repülés után, december 6-án Hold körüli pályára állt. A tervek szerint december 14-én fog leszállni a Szivárvány-öbölben, amely az Esők Tengerének az északi oldalából kitüremkedő bazaltsíkság, egy egykori becsapódás nyomán kialakult lávaelöntés.

Kína holdprogramja 2007-ben, a Csang’e-1 indításával vette kezdetét, majd 2010-ben a Csang’e-2 küldetésével folytatódott. A Csang'e-1 2007 októberében indult, és 16 napon át vizsgálta a Holdat, majd a küldetés végeztével, 2009 márciusában szándékosan becsapódott annak felszínébe. A Csang’e-2 2010. október elsején indult, és öt nappal később állt holdi körpályára. Nagyfelbontású felvételeket készített a felszínről, nyilván a későbbi küldetések előkészítése érdekében. Később továbbindították a távoli világűr felé, az űrszonda tavaly a 4179 Toutatis kisbolygó mellett is elrepült.

A Délnyugat-Kínában fekvő Hszicsang Űrközpontot 1984 óta használják, innen indítják a geostacionárius műholdakat és a Hold-szondákat Forrás: CNSA

A Csang’e-3 két részből áll, a szervizmodulból és a leszállóegységből. Utóbbi viszi magával a Hold felszínére a Jütu (Yutu, azaz magyarul Jáde Nyúl) nevű holdjárót. Az 1200 kg tömegű leszállóegységen több tudományos műszer található, képalkotó spektrométer, panorámakamera és a talaj mélyére hatoló hullámokat kibocsátó radar. Nemcsak a Holdat vizsgálja azonban a kínai szonda, hanem egy olyan távcsövet is magával vitt, amellyel a 30,4 nm ibolyántúli hullámhosszon a Föld plazmaszféráját, az úgynevezett geokoronát, illetve az űridőjárásnak és a naptevékenységnek a földi magnetoszférára gyakorolt hatását fogják vizsgálni. Egy másik, szintén az ibolyántúli tartományban működő távcsővel kettős csillagokat, aktív galaxismagokat és rövid periódusú változócsillagokat akarnak kutatni.

A hatkerekű, 120 kg tömegű, napelemekkel felszerelt holdjáró a leszállóhely környékét fogja megvizsgálni. Tervezői, a sanghaji Repülési és Űrrendszerek Műszaki Kutatóintézete mérnökei szerint a jármű óránként akár 200 méter megtételére is képes, emellett 30 fok meredekségű lejtőn is fel tud kapaszkodni. Bár energiaellátásáról napelemek gondoskodnak, egyes szakértők szerint a belsejében radioizotópos energiaforrás is található, amely segít melegen tartani a szerkezetet a kéthetes holdi éjszakák alatt. Működési idejét 3 hónapra (azaz három holdi nappalra és éjszakára) tervezik, mialatt mintegy 10 km-t tenne meg a Holdon.

A küldetés célpontja a Szivárvány-öböl (Sinus Iridum), az Esők Tengeréből nyíló, közel 250 km átmérőjű bazaltsíkság. Az amerikai LRO szonda felvételén a fehér nyíl a Lunohod–1 szovjet holdjáró (1970) leszállóhelyét jelzi Forrás: Wikipedia

A küldetést a kínai űrkutatási szakemberek az emberes holdra szállások előkészítésének tekintik. Így gondolja két egykori Apollo-űrhajós, Eugene Cernan és Edwin (Buzz) Aldrin is. Az Aerospace America című szaklap novemberi számában megjelent cikkükben kifejtik, hogy a leszállóegység sokkal nagyobb annál, mint ami a kis holdjáró célba juttatásához szükséges. Feltételezik, hogy a kínaiak más, űrhajósok leszállításához szükséges technológiákat is kipróbálnak. A két űrhajós egyébként időszerűnek tartaná az USA és Kína összefogását annak érdekében, hogy egy majdani Mars-utazás előkészítéseképpen közösen küldjenek embereket a Holdra.

A holdjáró internetes szavazáson kapta a nevét. A beérkezett 190 ezer javaslatból egy szakmai zsűri tíz nevet választott, amelyek közül az utolsó fordulóban a 3,4 millió résztvevő közül 650 ezren szavaztak a Jáde Nyúlra. A jáde a kínai iparművészetben fontos szerepet játszó, régóta megbecsült féldrágakő, a kezdetektől fogva a legértékesebb és legnemesebb ásványnak számított Kínában. A régi kínai mitológiában a Holdon lakik az örök élet elixírjét mozsárban törő, fehér jádenyúl, amely éppen a kínai holdprogram nevét adó Csang’ének, a kínai mitológia holdistennőjének kedvenc háziállata volt. A kínaiaknál a nyúl a hosszú élet jelképe és csillagjegy is egyben: a Holdon lakó fehér nyúl kevergeti hitük szerint a halhatatlanság bájitalát.

A Csang’e-3 és a Jáde Nyúl a Holdon Forrás: CNSA

A Csang’e-3 az első leszállóegység, amely a XXI. században eléri a Holdat. Pontosabban fogalmazva 37 éve az első, a Holdra leszálló szerkezet lesz, utoljára ugyanis a szovjet Luna-24 hajtott végre 1976-ban sima leszállást égi kísérőnkön. A Jáde Nyúl lesz a két szovjet Lunohod után a harmadik automata jármű a Holdon, igaz, 40 évvel a Lunohod-2 után. Kína a harmadik ország, amelyik a Szovjetunió és az Egyesült Államok után sima leszállást hajthat végre a Holdon. Emlékezetes, hogy a két űrnagyhatalom után Kína harmadikként juttatott embert a világűrbe, eddig öt küldetés keretében 10 kínai űrhajós járt a világűrben, ketten kétszer is, az űrhajósok közt két nő is volt. Kínának saját űrállomása van, a Tienkung-1, az utóbbi két emberes küldetés űrhajósai annak fedélzetén dolgoztak.

Nemcsak a kínai szonda vizsgálja a közeljövőben a Holdat. A NASA szeptemberben indította a LADEE űrszondát, amelynek küldetését 160 naposra tervezik. Kína és az USA nem működik együtt a Hold kutatásában, de a két űreszköz zavarni sem fogja egymás munkáját. Sőt a Csang’e-3 leszállása értékes adatokhoz juttathatja a LADEE-t. Ha sikerülne előre pontosan tudni, hogyan, hol és mikor száll le a kínai szonda, akkor a LADEE műszereivel meg lehetne figyelni, miként terjed szét a hajtóművek égésterméke a Hold rendkívül ritka légkörében. Mivel a hajtóművek egyik égésterméke a vízpára, a megfigyelés azt is segíthet tisztázni, miként eshet csapdába a víz a Hold pólusvidékein.

A kínai holdprogram következő lépéseként 2015-ben a Csang’e-4 a mostanihoz hasonló küldetést teljesíthet, sima leszállással, holdjáróval. A Csang’e-5 egy 2020 körül anyagmintát a Földre hozó küldetés lehet. Ezután, akár már a jövő évtized második felében az emberes holdra szállás következhet.