Rendkívül sikeres évet zárnak idén a hazai állatkertek, több parkban is jelentős szaporulattal örvendeztették meg az állatok a látogatókat. Bemutatjuk azokat, amelyek miatt érdemes akár egy távolabbi állatkertbe is elmenni.
Az év egyik legnagyobb állatkerti szenzációja Asha, a Fővárosi Állatkert kiselefántja. A február 14-én született ázsiai elefántborjúért sokan izgultak az első napokban, ugyanis nem akart magától szopni, hanem mesterségesen kellett táplálni. Szerencsére Asha két nap után ráérzett a dologra, és szépen gyarapodásnak indult. A tízhónapos elefántborjút az anyjával együtt az állatkert Elefántcsarnokában vagy az ahhoz tartozó kifutóban lehet látni, de egy webkamerának köszönhetően online is követhető, hogy épp mit csinál.
Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően a Nyíregyházi Állatpark igazán színvonalas állatkertté nőtte ki magát. A park idén egy igazi különlegességgel, egy borneói orangután kölyökkel lepte meg a látogatókat. A Ruti nevű kölyök az ország első borneói orangután bébije, március 15-én látott napvilágot. A kilenc hónapos állat nagyon kíváncsi, mindent megfog és megkóstol, ami a kezébe kerül. Fejlődése sokban hasonlít az emberekéhez, és ahogy növekszik, egyre önállóbb, és néhány méterre már el mer távolodni anyjától.
A nyíregyházi parkban idén nyáron afrikai leopárdok is születtek. Bár az állatkert leopárdjainál az utóbbi években rendszeresen volt kölyök, az idei volt az első alkalom, hogy két aprósággal lepték meg az állatgondozókat. A hím kölyök az Ami, a nőstény az Amina nevet kapta, ami szombaton születettet, valamint nemes szívet jelent.
A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban idén első alkalommal született tapír. Az augusztus 18-án világra jött kölyöknek az internetes szavazók a Radír nevet adták. A fiatal állat néhány hónapig még csíkos-pöttyös bundában látható, utána a kölyökkori mintázat fokozatosan eltűnik, és megjelenik a felnőttekre jellemző, egyszínű barna szőrzet. Radír a szüleivel a csuklyásmajmokkal közös kifutóban látható.
Igazi zoológiai szenzációnak számít a Szegedi Vadasparkban szeptemberben született sörényes hangyász. Az állatkert csupán néhány évvel ezelőtt vágott bele a hangyászok tartásába, és a náluk világra jött kölyök az első Magyarországon született sörényes hangyász. A kis hangyászok többé-kevésbé fejletten születnek, és az első időszakban anyjuk hátába kapaszkodva közlekednek, így a látogatók is már nagyon hamar találkozhattak a Nyelvésznek keresztelt állattal.
Ugyan tavaly egyszer már született kistatu Miskolcon (és ő volt az első Magyarországon), idén októberben egy ikerpárral lepte meg a gondozókat az állatkert nősténye. Születésükkor a kis állatok alig voltak nagyobbak 100 grammnál, de öthetes korukra már egy kilogrammosak lettek. A kölykök addigra kimerészkedtek az odújukból, és ma pedig már bátran szaladgálnak a férőhelyükön. A kistatuk nemét egyelőre még nem sikerült megállapítani, ezért még nem kaptak nevet.
A Fővárosi Állatkert rajongói már régóta reménykednek abban, hogy óriáspanda érkezik a parkba, de erre egyelőre még várni kell. Addig is a bécsi állatkertben lehet óriáspandákat látni, melyeknél idén augusztusban egy pandabocs született. A közelmúltban Fu Baonak (“boldog leopárd”) keresztelt kölyök várhatóan hamarosan kimerészkedik a belső elletőládából, és így a látogatók is láthatják majd.
Sokan azért nem szeretik az állatkerteket, mert úgy gondolják, hogy az állatok szenvednek. Valójában azonban a sok utód a legjobb bizonyíték arra, hogy ez nincs így. Nem megfelelő körülmények között ugyanis az állatok nem olyan szaporák. Manapság az állatkerti kifutókra sokkal inkább a tágas terek jellemzőek, és a szakemberek nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy az állatok ne unatkozzanak (ezt hívják környezetgazdagításnak).
Az állatkertekben született állatok általában ritkán maradnak szüleik mellett, hanem idővel más parkokba költöznek. Ennek egyszerű oka van: minden állatkert szeretné elkerülni a beltenyésztést. A nemzetközi tenyészprogramok keretében született állatok esetében központilag döntenek arról, hogy melyik állatkertbe, milyen ellenkező nemű állat mellé kerülnek, az egyéb szaporulatoknál pedig az állatkertek általában egymás között cserélgetik az állatokat.