Ismeretlen fajjal lépett félre a gyenyiszovai ember

Szokatlan DNS-részeket talált a gyenyiszovai ember örökítőanyagában egy amerikai kutató. Ezek nagy valószínűséggel egy eddig ismeretlen emberfaj DNS-éből származhatnak.

A szibériai Altáj-hegységben lévő Gyenyiszova- (angolosan Denisova-) barlangban évek óta végeznek ásatásokat a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai. Eddig egy ujjpercet és két őrlőfogat találtak, melyek DNS-elemzése igazolta, hogy egy önálló emberfajról van szó.

David Reich, a bostoni Harvard Orvostudományi Egyetem munkatársa most a korábbiaknál is alaposabban vette szemügyre a gyenyiszovai ember genomját, és néhány oda nem illő szakaszt fedezett fel. Eredményeiről hétfőn számolt be egy londoni konferencián.

A genomelemzésekből már korábban kiderült, hogy a gyenyiszovai emberek a Neander-völgyiekkel egy időben éltek. Fejlődési vonaluk nagyjából 400 ezer éve vált el a mai emberekétől, mielőtt kettévált volna a Neander-völgyi és a gyenyiszovai ágra.

A gyenyiszovai ember ujjperce Forrás: Max Planck Intézet

Ennek az lenne a logikus következménye, hogy a gyenyiszovaiak és a Neander-völgyiek egyformán különböztek a modern emberektől, de Reich nem erre az eredményre jutott. „A gyenyiszovaiak jobban eltérnek a modern emberektől, mint a Neander-völgyiek” – mondta Reich a találkozón. A gyenyiszovai genomban szétszórtan elhelyezkedő töredékek (amelyek a teljes genom körülbelül 1 százalékát teszik ki) sokkal idősebbeknek tűnnek, mint a DNS-állomány többi része.

A legjobb magyarázat erre az, hogy a gyenyiszovaiak valamilyen eddig meghatározatlan fajjal szaporodtak és kereszteződtek, és a tőlük származó DNS egy része beépült a gyenyiszovaiak genomjába. Ez a faj lehetett egy eddig még nem leírt hominida, de nagyobb a valószínűsége, hogy egy már ismert emberfajról van szó. A legvalószínűbb jelölt a 600-250 ezer évvel ezelőtt élt Homo heidelbergensis.