Spanyol kutatóknak sikerült rendkívüli épségben megmaradt DNS-t kinyerniük a La Braña-Arintero nevű kőkori lelőhelyről (León, Spanyolország) előkerült La Braña 1 nevű egyed csontjaiból. A 7000 éves DNS-t Cales Lalueza-Fox vezetésével elemezték a barcelonai Evolúciós Biológiai Központban, az eredményeket a Nature legújabb számában tették közzé. A vizsgálatokból többek közt kiderült, hogy az akkoriban itt élő vadászó-gyűjtögető emberek kék szeműek és sötét bőrűek voltak.
A 10 000 éve kezdődött középső kőkorszak (mezolitikum) 5000 éve ért véget, amikor Közel-Keletről elkezdett terjedni észak felé a mezőgazdaság és az állattenyésztés. A korábbi, szénhidrátban jóval szegényebb étrend megmutatkozik a La Braña 1 genetikai állományában (genomjában) is. Ő és társai például még képtelenek voltak a laktóz (tejcukor) emésztésére, mert hiányzottak belőlük az ehhez szükséges enzimeket kódoló gének.
„Az egyik legnagyobb meglepetést azonban az okozta, hogy az egyed még a bőr pigmentációját meghatározó géneknek az afrikai változataival rendelkezett” - mondta Lalueza-Fox. „Ez azt jelenti, hogy a bőre még sötét volt, bár a pontos árnyalatot nem tudjuk megmondani.”
„Talán még ennél is meghökkentőbb volt annak felfedezése, hogy olyan génváltozatokat fedeztünk fel benne, amelyek a kék szemszínért felelősek a mai európaiaknál, így egészen egyedi külső jött létre egy egyébként az észak-európaiakra jellemző genetikai háttérből” - tette hozzá Lalueza-Fox.
A genom elemzése arra utal, hogy a La Braña 1 populációjához jelenlegi legközelebbi (legjobban hasonlító) populáció Észak-Európában (Svédországban és Finnországban) él. Ezen kívül kiderült, hogy a La Braña 1 populációjának közös őse volt a Bajkál-tónál pár hónapja felfedezett újkőkorszaki populációval. „Ezek az adatok arra utalnak, hogy létezik egyfajta genetikai folytonosság az Eurázsia középső és nyugati részén élt populációk között” - mondta Lalueza-Fox. Ezeket a genetikai adatokat a régészeti leletek is alátámasztják, amelyek között sok a hasonlóság.