Nagy Károly van Nagy Károly sírjában

Nagy Károly mellszobra az aacheni katedrális kincstárában

2014. január 28-án, Nagy Károly halálának és temetésének 1200. évfordulóján Frank Rühli, a zürichi egyetem anatómiai intézetének professzora bejelentést tett azokról az eredményekről, amelyeket Nagy Károly aacheni katedrálisban őrzött földi maradványainak vizsgálatával ért el. A kutatók szerint egyértelműen megerősíthető, hogy Nagy Károly csontjairól van szó, aminek hitelességét tudományos vizsgálattal eddig még nem igazolták. Azt is sikerült bizonyítani, hogy a különböző helyeken tárolt maradványok egyetlen emberhez tartoztak.

Mindez azért jelentős eredmény, mert Nagy Károly sírját halála után több alkalommal is fölnyitották, így földi maradványai könnyen elkallódhattak volna az elmúlt évezredben. Először III. Ottó császár nyittatta fel a sírt 1000-ben, majd Barbarossa Frigyes 1165-ben, aki egy kőszarkofágban temettette vissza Károlyt. 1215-ben II. Frigyes érckoporsót csináltatott, majd 1349-ben IV. Károly császár újra fölnyittatta a sírt. Ezután már nem is egyetlen helyre temették vissza Károlyt, hanem különböző ereklyetartókat csináltattak a combcsontjának, a koponyának és később a jobb kar bizonyos részeinek. Ezt követően csupán 1861-ben nyitották meg újra a sírt, majd teljes titokban 1988-ban.

Nagy Károly maradványainak nyughelye az aacheni katedrálisban Forrás: AFP/Oliver Berg

Ekkor kezdődtek azok a kutatások, amelyeknek eredményeként a Rühli professzor vezette csoport a különböző helyeken őrzött maradványokból képes volt rekonstruálni Nagy Károly testét. A vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy a szarkofágban és az ereklyetartókban őrzött maradványok egyetlen embertől valók, ráadásul antropológiai sajátosságaik megegyeznek azzal, amit Nagy Károlyról tudunk. A vizsgálat szerint a maradványok egy 184 centiméter magas emberhez tartoznak, a történeti források pedig Nagy Károlyt különlegesen magasnak írják le. A 8-9. században, amikor a férfiak átlagos magassága 169 centiméter volt, ez a testméret valóban kiemelkedőnek számított.

A történeti források arról is beszámolnak, hogy Nagy Károly idős korában sántított, aminek nyomai szintén kimutathatók a csontokon. A csontok egyébként egyértelműen egy idős emberhez tartoznak, viszont nem mutatható ki rajtuk a tüdőgyulladás nyomai, amit a hagyomány Nagy Károly halála okának tart. A kutatók szerint egyébként Nagy Károly magasságához képest sovány, mindössze 70 kilogramm volt.

Nagy Károly mellszobra az aacheni katedrális kincstárában Forrás: AFP/hemis.fr/Mattes René

Nagy Károly a germán nyelvcsaládba tartozó frank birodalom legnagyobb uralkodója volt. Apja, a feltűnően alacsony ember hírében álló Kis Pippin (uralkodott 752-768) alapította meg a Karoling-dinasztiát, amikor átvette a királyi hatalmat a frankok utolsó, Meroving-házból származó uralkodójától. Fia, Nagy Károly hódításaival minden irányban kiterjesztette a frankok uralmát, egy időre még a mai Magyarország nyugati részét is uralma alá hajtotta. Jelentősége abban állt, hogy a Római Birodalom szétesése után három évszázaddal ő volt az első nyugat-európai uralkodó, aki képes volt valamilyen egységet létrehozni a szétszabdalt kontinensen. Ezért koronáztathatta magát „római császárrá” 800 karácsonyán, elsőként a római birodalom bukása óta. Regnálása kulturális újjászületést is jelentett, noha dicsőséges uralkodásának eredményeit utódai nem tudták megőrizni.