Boldogtalanabbak, akik hisznek a pokolban

Általában kevésbé boldogok és kevésbé elégedettek az életükkel azok az emberek, akik hisznek a pokolban, állítják amerikai pszichológusok. A kutatók a nagy közvélemény-kutató intézetek boldogságfelméréseit és az emberek pokolba, illetve mennyországba vetett hitét vizsgálták.

A tüzes, kénköves világ és az örök szenvedés kilátása nem teszi vonzó hellyé a poklot. Néhány korábbi tanulmányban kimutatták, hogy egyes fejlődő országokban, ahol sokan hisznek a pokolban, illetve a természetfeletti büntetésben, jobban növekszik a gazdaság teljesítménye, és kisebb a bűncselekmények száma, de ennek ára van. Amerikai kutatók új tanulmánya fordított kapcsolatot talált a pokolban való hit és az emberek földi boldogsága és elégedettsége között. A tanulmány a PLoS ONE szabad hozzáférésű folyóiratban látott napvilágot.

Azim Shariff, az Oregoni Egyetem pszichológusa és munkatársa, Lara Arkin (Simon Frasier Egyetem) nemzetközi felmérések adatait vizsgáltak meg, hogy megállapítsák, miként befolyásolja az emberek mennyországban, illetve pokolban való hite a napi érzelmi állapotukat, illetve az élettel való hosszú távú elégedettségüket és boldogságukat.

Mivel sok ember egyaránt hisz a pokolban és a mennyországban is, a kutatók azokra az emberekre koncentráltak, akik csak az egyikben hisznek, a másikban nem. Az esetek nagy többségében itt olyan emberekről volt szó, akik hisznek a mennyországban, de nem hisznek a pokolban, de akadt néhány fordított példa is.

Hieronymus Bosch Az utolsó ítélet című festményének részlete Forrás: Wikimedia Commons

A kutatók 63 országból gyűjtött adatokat elemezve azt tapasztalták, hogy minél jobban felülmúlja a mennyországba vetett hit a pokol létezésében való hitet egy országban, annál boldogabbak és elégedettebbek annak lakói. Amikor egyéni válaszokat vizsgáltak, akkor is hasonló mintát találtak. A mennyországban hívő emberek elégedettebbek voltak az életükkel, mint azok, akik a pokolban is, vagy éppen csak a pokolban hittek.

A vizsgált adatok a Gallup World Poll, a World Values Survey és a European Values Survey felmérésekből származtak. A felmérésekben a keresztény és az iszlám országok domináltak (a 63 ország közül csak nyolcban volt más a vallás), de a kutatók nem találtak lényeges eltérést az ábrahámi vallású és a nem ábrahámi vallású országok lakóinak pokolhite és boldogságszintje között.

Ezek a tanulmányok azonban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a boldogtalan emberek jobban hajlanak arra, hogy higgyenek a pokolban, és nem a pokolban való hit teszi őket boldogtalanabbakká. Ezért a kutatók saját felmérést is végeztek az Amazon Mechanical Turk nevű állásközvetítő oldalán. Arra kérték azokat, akik hajlandóak voltak részt venni a felmérésben, hogy saját belátásuk szerint írjanak a mennyországról, a pokolról, vagy arról, hogy mit csináltak az előző nap. A kutatók ezután arra kérték a válaszadókat, hogy értékeljék, milyen mértékben érezték a következő érzéseket: boldogság, szomorúság, bűnösség, biztonság, szégyen, félelem és nyugalom.

A 422 embertől beérkezett válaszokból kiderült, hogy nincs kimutatható különbség azok érzelmi értékelése között, akik a mennyországról írtak, illetve azoké között, akik az előző napi eseményekről számoltak be. Ez arra utal, hogy a mennyországban való hit önmagában nem teszi boldogabbá az embereket, mondta Shariff.

Ehhez képest azok a résztvevők, akik a pokolról írtak, kevesebb boldogságról és több szomorúságról számoltak be, mint a többiek. Ez egyaránt igaz volt a vallásos és a nem vallásos emberekre.

Több magyarázat is lehetséges erre a pokol-szomorúság kapcsolatra, mondta Shariff. Mivel a pokol negatív fogalom, lehetséges, hogy a róla való írás önmagában negatív érzelmeket kelt. Az is elképzelhető, hogy a pokolra gondolás elgondolkodtatja a nem hívőket is, mivel kell szembenézniük, ha még sincs igazuk, mondta a kutató.