Nem biztos, hogy erre gondolt az Ószövetség és a Talmud Jehovája, amikor a történet szerint lehetőséget adott az embernek, hogy „uralkodjon a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog”. A szárazföldi élőlényekről készített látványos infografikát Randall Munroe, az xkcd.com weboldal tulajdonosa. Az ábrán az emberek, a háziállatok és a vadon élő állatok tömeg szerinti eloszlása látható.
Az emberek tömege 2000-ben – amikor még csak 6,1 milliárd ember élt a bolygón – nagyjából 300 megatonnát (300 millió tonnát) tett ki, ha az emberek átlagos tömegét a leginkább elfogadott becslések szerint 50 kilogrammnak vesszük, a gyerekeket is beleszámítva. Száz év alatt (1900-tól 2000-ig) az emberi biomassza csaknem megnégyszereződött, olvasható Vaclav Smil, kanadai környezetkutató tanulmányában (Population and Developmnet Review).
Ráadásul ezt a szintet is jóval meghaladja a haszonállatok össztömege. 1900-ban még nagyjából 180 megatonnát tett ki a háziállatok biomasszája, de 2000-re már meghaladta a 620 megatonnát. Ebből csak a szarvasmarha-állomány tömege eléri az 520 megatonnát. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) adatai szerint a világon 2007-ben 1,65 milliárd szarvasmarha és vízibivaly, valamint 900 millió sertés élt.
A háziállatokéhoz képest eltörpül az összes vadon élő szárazföldi emlős tömege, amelyet 40 megatonnára becsülnek. A legnagyobb tömegű szárazföldi emlősből, az afrikai elefántból például nagyjából 470 ezer példány élt 2007-ben. Ha átlagos tömegüket 2,6 tonnának vesszük, akkor a biomasszájuk 1,2 megatonnát tett ki. Ráadásul a vadállatok létszáma – a háziállatokéval ellentétben – folyamatosan csökken.
Ennek az óriási biomasszának a fenntartásához természetesen rengeteg táplálék és terület kell. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a bolygónk biológiai sokszínűsége egyre csökken, hiszen az ember és állatai egyre gyorsuló ütemben szorítják ki a vadállatokat a Földről.