Az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars programja keretében két űreszközt tervez a Marsra küldeni: egy orbitális pályán keringő műholdat 2016-ban, valamint egy robotizált modult 2018-ban, amely próbafúrásokat végez majd a Marson, és talajmintákat hoz vissza a Földre a 2020-as évek elején.
A több mint 400 millió eurós költségvetésű programot eredetileg az amerikai űrkutatási hivatallal dolgozták ki, de a NASA két éve kiszállt belőle. Helyette Oroszország fog Proton rakétákat szállítani az eszközök célba juttatásához, és cserébe elhelyezheti műszereit a műholdon és a robotizált űrmodulon.
Az európai Mars-járót az angliai Stevenage-ben lévő tesztelő laboratóriumban mutatták be csütörtökön. Alkotói Bryan becenévvel illeték a hatkerekű rovert, amelyet az Airbus Defence and Space laboratóriumában fejlesztettek ki.
A mintegy 300 kilogrammos Mars-járó képes lesz arra, hogy mintát vegyen a vörös bolygó talajából, a mintákat kielemezze a fedélzetén lévő laboratóriumban, majd a gyűjtött információt továbbítsa a Földre.
A rover fúróját úgy tervezték, hogy két méter mélyre hatoljon be a felszín alá, egy olyan térségből véve mintákat, amely vizet tartalmazó üledéket rejt, és védett a sugárzástól – mondta Abbie Hutty tervezőmérnök.
A naponta 70 méter megtételére képes rover napi kétszer lesz kapcsolatban a földi irányító személyzettel, és a kapott információk alapján újabb helyekre navigálhatja magát a Marson. Navigációs rendszere két kamerára épül, amelyeket egy rúdra helyeztek el. Ezek fogják felderíteni a legbiztonságosabb navigációs útvonalat, meghatározva azt, melyik kőzeten képes áthaladni, és melyiket kell elkerülnie.