Évente többször is előfordul, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) pályáját módosítani kell, hogy kitérjenek egy feléje tartó nagyobb űrszemét-darab elől. Akárcsak az űrállomás, az űrszemét is nemzetközi, hol egy amerikai, hol egy orosz eredetű darab veszélyes közelségéről kapunk hírt. A beszámolók alapján úgy tűnik, az űrhajósok biztonságban vannak.
Kattintson az infografikára a nagy változatért!
Sajnos ez csak a látszat, mert nem lehet elhárítani a nem irányítható műholdak ütközését. Egy szerencsétlen helyen és időben bekövetkező kozmikus karambol nyomán kis túlzással rajokban támadhat az űrszemét az ISS-re, és így már nehéz lenne elkerülő manővereket végezni. Egy ilyen űrszemét-zápor adta a Gravitáció című film alapötletét is – a történet szerint az esemény több űrhajós életét követeli. A valóságban ilyen súlyos eset még nem fordult elő.
A hidegháború tetőpontján – katonai céllal – még a szándékos szemetelés is előfordult. Ma már ENSZ-ajánlások kérik az űreszközöket felbocsátó államokat, hogy takarítsák el maguk után a hulladékot, de legalább minden erővel vegyék elejét a további szemetelésnek.
Eközben a fejlesztőmérnökök már azt tervezik, milyen eszközökkel lehetne a fölösleges darabokat eltávolítani a Föld körüli pályáról és/vagy begyűjteni őket. Ennek ellenére még az elmúlt évtizedben is előfordult, hogy meggondolatlanul, szándékosan szaporították a szemetet, és egy véletlen baleset is súlyosbította a helyzetet (lásd az infografikát).
Egyelőre az illetékesek kénytelenek megelégedni azzal, hogy minél pontosabb nyilvántartást vezetnek a törmelék mozgásáról, és ha szükséges, riasztásokat adnak ki. A követéshez és a pályák meghatározásához egyre nagyobb teljesítményű radarokat használnak. Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség évek óta tervezi, hogy az amerikai féltől függetlenedve követi az űrszemetet az SST, illetve az SSA program keretében.