Most próbálnak feltámasztani egy kihalt élőlényt

Beceite kőszáli kecske (Capra pyrenaica pyrenaica)

Nem először merül fel egy kipusztult faj feltámasztásának terve, de most minden eddiginél közelebb jutottak hozzá: a spanyol kőszáli kecske egyik kihalt alfaját klónozták.

A Beceite kőszáli kecske (Capra pyrenaica pyrenaica), vagy spanyol népies nevén bucardo a legnagyobb spanyol hegyi kecskék közé tartozott. Testfelépítése nagyon jól alkalmazkodott a szívós környezeti viszonyokhoz. Sajnos állományának száma a folyamatos vadászat következtében drasztikusan megfogyatkozott, 1989-re már csak körülbelül tíz példány élt. A „kegyelemdöfés” 2000 januárjában következett be, amikor a Celiának elkeresztelt utolsó nőstény példány baleset következtében elpusztult. Az alfaj ezzel ténylegesen is kihalt, de most megpróbálják feltámasztani.

Többen is tervezték már olyan kihalt állatfajok újraélesztését, mint a gyapjas mamut vagy a vándorgalamb. Ezekben az esetekben a kutatók dolgát nehezíti, hogy régi, múzeumi példányok DNS-állományával kellene dolgozniuk. A Science pénteki száma azonban arról ír, hogy spanyol kutatók Celia lefagyasztott sejtjeivel próbálkozhatnak, ráadásul a rokon kecskefajok felhasználhatók béranyának.

Beceite kőszáli kecske (Capra pyrenaica pyrenaica) Forrás: Wikimedia Commons

Alberto Fernández-Arias spanyol állatorvos még Celia kimúlása előtt bőrszövetmintát vett az állat bal füléből és lágyékából, majd ezeket a szövetmintákat lefagyasztotta. A 2014-es kiolvasztást követően az első lépés a sejtek állapotának felmérése volt. Miután kiderült, hogy továbbra is képesek az osztódásra, a sejteket olyan kecskepetesejtekbe ültették, amelyeknek a sejtmagját előzetesen eltávolították. Elektromos áram alkalmazásával a sejteket egymásba olvasztották, majd egy kémiai anyaggal beindították az embrió osztódását. Vagyis olyan reproduktív (szaporítási célú) klónozást végeztek, amely az ember esetében a világon mindenhol tilos.

Az embriókat hét napig sejtkultúrában növelték, majd a béranyának szánt állatok méhébe ültették be. Béranyának házi és kőszáli kecskék mesterséges keresztezésével létrehozott hibrideket alkalmaztak. Április 14-én a kutatók ultrahangos vizsgálattal fogják megállapítani, hogy az embriók beágyazódása sikeresen megtörtént-e.

Ezután is kérdéses lesz például, hogy az állatok épségben jönnek-e a világra. Nem először próbálják ugyanis feléleszteni a bucardót. 2003-ban már létrehoztak egy klónozott példányt, az állat azonban akkor tüdőproblémák miatt a születést követően perceken belül elpusztult.

Ha sikerül is egészséges egyedeket létrehozni, a következő nagy kihívás egy szaporodóképes populáció létrehozása lesz. Jelenleg csak nőstény állat sejtjei állnak a kutatók rendelkezésére, viszont a szaporodáshoz hímek létrehozása elengedhetetlen. A probléma megoldásához egy közeli rokon fajból származó Y kromoszómára lenne szükség a genetikusok szerint.

Az alfaj tagjainak genetikai változatosságát is biztosítani kell, hiszen csak így lesz a populáció hosszú távon életképes. A kutatók ezt úgy akarják megoldani, hogy a múzeumi bucardo-példányok genetikai állományát feltérképezik, majd ennek megfelelően a klónozott embriók DNS-ét módosítják. Végül ha az életképes populáció létrejön, az állatokat vissza kell szoktatni a természetes körülmények közé.

A kritikusok szerint a bucardók felélesztési kísérlete veszélybe sodorhatja több veszélyeztetett faj létét is azzal, hogy jelentős pénzeket von el a fajmegőrzési programoktól. Mások szerint azonban a faj felélesztése a nagyközönség szemében igen látványos teljesítmény lenne, ami közvetve a fajmegőrzési programok finanszírozását is segítené.