Először ültettek be laborban növesztett hüvelyt emberekbe

ANNA LEA MERRITT, A.R.E. (1844-1930), Eve. VICTORIAN AND BRITISH IMPRESSIONIST

Saját sejtjeikből laboratóriumban előállított hüvelyt ültettek be amerikai orvosok négy, hüvelyfejlődési rendellenességben szenvedő tizenéves lányba. 

Hosszú távon is sikeresnek látszanak azok a kísérleti beavatkozások, amelyeket még 2005 és 2008 között végzett Anthony Atala és orvoscsapata, a Wake Forest Baptist Medical Center regenerációs orvoslással foglalkozó intézetében. A szakemberek most, a Lancet legújabb számában összegzik eredményeiket. Eszerint első ízben demonstrálták, hogy az emberi vaginát elő lehet állítani laboratóriumban, és az így elkészült szervet eredményesen lehet beültetni emberbe. A lányok életkora 13 és 18 év között volt a műtétek idején.

„Ez új lehetőséget jelent azon betegek számára, akiken hüvelyi rekonstrukciós műtétet kell végezni” - mondta Atala. „Ezenkívül a tanulmány újabb példa arra, miként lehet alkalmazni a regenerációs orvosi eljárásokat különféle szöveteken és szerveken.”

A kép illusztráció Forrás: Wikimedia.Commons

A tanulmányban szereplő lányok egy ritka genetikai betegséggel (Mayer-Rokitansky-Küster-Hauser-szindróma) születtek, amelyben a hüvely és a méh alulfejlett, vagy teljesen hiányzik. A kutatók szerint az eljárás potenciálisan alkalmazható hüvelyrákban vagy -sérülésben szenvedő betegeknél is.

A laboratóriumban előállított hüvely szerkezetét izom- és epitél sejtek (a testtüregek belső falát bélelő sejtek) segítségével alakították ki. A sejteket minden egyes páciens saját külső nemi szerveiből vették. A sejteket tenyésztették, majd egy biológiailag lebomló, minden alany számára egyedileg készített vázra helyezték.

Mintegy öt-hat héttel a sejtek kinyerése után a sebészek egy csatornát hoztak létre a betegek medencéjében, és összevarrták a vázat a belső ivarszervekkel. Atala laboratóriumának korábbi kísérleteiből már kiderült, hogy mihelyt a testbe helyezik a sejtekkel borított vázat, azonnal kezdenek kialakulni az erek és az idegek, a sejtek osztódnak és szöveteket képeznek. Ezzel egyidőben a vázanyag fokozatosan felszívódik a szervezetben, a sejtek végleges támasztószerkezetet adó anyagokat választanak ki, és végül új szerv váltja fel a mesterségesen készített vázat.

A laboratóriumban készített vaginák követéses vizsgálata bebizonyította, hogy nincs eltérés a „mesterséges” és a természetes hüvelyek szerkezete között: a vázakból normális, háromréteges hüvelyszövet alakult ki. Az MRI és a belső vizsgálatok is megerősítették, hogy a hüvelyek felépítésben és funkcióban hasonlóak a természetes úton kifejlődöttekhez.

A páciensekkel kitöltették a női szexuális funkció index nevű kérdőívet. A válaszokból az derült ki, hogy a kezelés után normális volt a szexuális életük, beleértve a nemi vágyat és a fájdalommentes közösülést is.

A csoport rendkívül bíztatónak tartja az eredményeket (amelyek más területeken, például fiúk húgycsövének pótlására is felhasználható), de fontosnak tartja, hogy további klinikai gyakorlatot szerezzenek a technikával, és összehasonlítsák az általánosan elterjedt sebészi eljárásokkal.