Mindössze két hete jelentették be a nagy felfedezést: a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban megtalálták a Big Bang nyomait. Kimutatták ugyanis azoknak a gravitációs hullámoknak a hatásait, amelyek az univerzum kezdeti, hirtelen felfúvódása, az úgynevezett infláció során keletkeztek. A felfedezéshez használt műszer a BICEP (Background Imaging of Cosmic Extragalactic Polarization) volt az Antarktiszon.
Olvasóink is hitetlenkedve fogadták a hírt, mindjárt az első kommentben megjegyezve: nehogy már az ősrobbanás nyomait megtalálják, a maláj gépet meg ne.
Alig ült el a bejelentés miatti izgalom, amikor a világ egyik legrangosabb tudományos lapja, a Science még elképesztőbb felfedezésről adott hírt. Eszerint megtalálták annak az univerzumnak a nyomait, amely még az ősrobbanás előtt létezett, vagyis amolyan „előző világegyetem” lehetett (a cikk eredeti címe „Scientists Find Imprint of Universe That Existed Before the Big Bang” volt).
A cikkben többek között azt olvashatjuk, hogy most nem az infláció, hanem a defláció nyomait mutatták ki, amelynek során az előző univerzum a másodperc töredéke alatt összeomlott a deflatonok hatására.
A nem mindennapi eredményt a TRICEP nevű műszerrel érték el, amelyet részben a Google és a római katolikus egyház finanszírozott. Megépítésénél is nehezebb volt azonban a telepítése Chilében, ahol a lámatulajdonosok között elterjedt a szóbeszéd, hogy a műszer szén-nanocsöveket tartalmaz, és emiatt nem mertek hozzáérni.
A kutatók szerint a korábbi világegyetem teljesen hasonló volt a miénkhez, de nem anyagból, hanem antianyagból állt. Feltételezések szerint minden élőlénynek volt benne egy ellenpárja, azaz ha valaki most szép, az a korábbi világegyetemben csúnya, sőt lehet, hogy gonosz is volt.
A kutatók azt is kiszámolták, hogy a következő Big Bang 2038. április 1-jén, magyar idő szerint reggel 9.06-kor következik be.
A Science cikke szintén április 1-jén, reggel hat órakor jelent meg ezen az oldalon.