Először vizsgálták a koplalás előnyös hatásait főemlősökön
![rhesusmajom, kalória, táplálkozás, öregedés](https://cdn.origo.hu/2023/12/Oqwtyoi7X_pwGuXrascC8Mz6GEE2k0tb_EUJPcZciag/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2I2MTI1YzE3YTcyNzQ3YmQ4NmM0OWRiN2Y0YmZmODcx.webp)
Huszonöt éve fut az a kutatási program, amelyben a kalóriamegvonás hatásait vizsgálják emberszabásúakon a Wisconsin-Madison Egyetemen. Az egyik legújabb eredményt a Nature Communications című szaklapban közölték.
76 rhesusmajomnál (Macaca mulatta) 30%-kal csökkentették az étkezés során bevitt kalóriamennyiséget, az állatok hét és tizennégy éves kora között (emberre vonatkoztatva ez olyan, mintha egy 36 év körüli felnőtt napi tápanyagbevitelét 3000 kalóriáról 2100-ra csökkentenénk). Azok a majmok, amelyeknek a táplálkozásánál nem vezettek be hasonló korlátozásokat, 2,9-szer gyakrabban betegedtek meg és haláloztak el, mint koplaló társaik.
Korábban már végeztek hasonló kutatásokat olyan egyszerűbb felépítésű szervezeteknél, mint az élesztő, legyek és rágcsálók. Ezeknél 40%-kal nőtt a várható élettartam.
A kísérlet során tapasztalt adatokat a szakemberek elsősorban az anyagcsere szabályozásban bekövetkező kedvező változásoknak tulajdonítják. A daganatok, szív- és érrendszeri problémák mellett a népbetegségnek számító cukorbetegség is a rossz anyagcsere folyamatok egyik eredménye. A diabétesz már hat hónap után megjelent a kontrollcsoportba tartozó állatoknál, a kalóriaszegény táplálékot fogyasztó majmok esetében azonban két év elteltével sem.
A kalóriamegvonás egészségügyi hatásaival kapcsolatos nézetek már 20 éve léteznek a közgondolkodásban. A Wisconsin-Madison Egyetem programjának (és más hasonló programok) célja azonban nem a kalóriaszegény életmód népszerűsítése, hanem az öregedéssel kapcsolatos betegségek rejtett okainak megismerése. A folyamat mechanizmusának megértése azért is lényeges, mert így hatékony öregedésgátló gyógyszerek kifejlesztésére nyílhat lehetőség.