A kínai Zheijang Egyetem matematikusai a kő-papír-olló játékot vizsgálták egy új kutatásban. A vizsgálatba 360 diákot vontak be, akiknek 300 kör kő-papír-ollót kellett lejátszaniuk úgy, hogy minden menet után a nyertes jutalmat kapott. A kutatók ezt követően statisztikai esélyeket és mintázatokat vizsgáltak a játékosok stratégiáiban.
Azt tapasztalták, hogy aki az első körben nyert, az nagy eséllyel a következőben is ugyanazt az eszközt mutatta. Aki viszont vesztett, az jellemzően váltott: méghozzá arra az eszközre, ami legyőzi azt, amit ellenfele az előző körben mutatott. Azaz, ha az első körben a játékos követ mutatott, az ellenfele meg papírt, akkor az első játékos nagy – a 33 százaléknál nagyobb valószínűséggel – mutatott ollót.
Ha a játékos ollót mutatott az első körben, ellenfele pedig követ, az első játékos a második körben a legnagyobb valószínűséggel papírt mutatott.
Végül, ha a játékos az első körben papírt mutatott, az ellenfele pedig ollót, akkor a következő menetben az első játékos nagy valószínűséggel követ mutatott.
Elméletileg minden körben 33 százalék valószínűsége van mindkét játékos részéről a kőnek, a papírnak és az ollónak is. A valós életben azonban a kutatók azt tapasztalták, hogy az előző kör eredménye befolyásolja, hogy a következő körben mit mutatnak a játékosok: aki nyert, nagy valószínűséggel nem módosít, aki vesztett, az viszont, vált.
Ezért a kutatók szerint, ha valaki nyerni akar, figyelje, hogy a másik, mit tett az előző körben, majd gondolja végig azt is, hogy az első kör eredménye hogyan befolyásolhatja ellenfelét, és csak ezt követően hozza meg - remélhetőleg nyertes - döntését az új menetre.