Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság éves ülésén bemutatott új eredmények szerint 377 baktériumtörzset vizsgáltak azzal a céllal, hogy mennyire bírják a szélsőséges körülményeket, például az űrutazást. A mikrobákat kiszáradásnak, UV sugárzásnak, hidegnek és extrém kémhatásnak tették ki.
A 377 törzs 11 százaléka túlélte ezeknek a káros hatásoknak a kombinációit is. Az ellenálló baktériumok 31 százaléka ráadásul nem képezett spórát a védelem céljából, így a kutatók úgy gondolják, hogy ezek másfajta mechanizmust alkalmaznak a túlélés érdekében, például a kedvezőtlen feltételeknek megfelelően módosítják az anyagcseréjüket.
Régi aggodalom, hogy az űrutazást túlélő mikrobák megfertőzhetnek más égitesteket, például a marsi talajt, és ezzel azokat a talaj- és kőzetmintákat, amelyeket majd például a 2020-as marsi küldetés során kívánnak a Földre hozni. Ha ez megtörténik, akkor hamis eredmények fognak születni a lehetséges marsi élettel kapcsolatos kutatás során.
Az új eredmények alapján akár több tucat baktériumfaj utazhatott a Marsra a Curiosity roverrel 2012-ben. A Curiosity felkészítése során az űreszköz felületén 65 baktériumfajt találtak. Ezek többsége a Bacillus nemzetségbe tartozott, és ezek szerint nem biztos, hogy mindegyik elpusztult a sterilizálás során.
Az új eredmények fényében még inkább aggasztó, hogy egy korábbi jelentés szerint a Curiosity előkészítése során nem tartották be megfelelően az előírásokat: a rover kőzetfúrójának alkatrészeit tartalmazó steril dobozt még a Földön felnyitották, holott ez a robot feladata lett volna a Marson.