Miért nehéz eldönteni, ki a pedofil?

Körülbelül két százalékra tehető a pedofil papok száma Ferenc pápának egy júliusi nyilatkozata szerint. Mennyire sok vagy kevés ez az arány a társadalom egészéhez viszonyítva? A szakszerű válaszadást több szempont is nehezíti.

A pedofília előfordulásának arányát öt százalékra tette a teljes népesség körében Michael Seto kanadai törvényszéki pszichológus, szexológus, a Royal Ottawa Healthcare kutatója egy 2008-as munkájában.

A számítást német, norvég és finn tanulmányok megállapításaira alapozta. Ezekben a kutatásokban férfiakat kérdeztek arról, hogy voltak-e szexuális fantáziáik gyerekekről, illetve léptek-e kiskorúakkal nemi kapcsolatba. Seto mindazonáltal úgy véli, hogy a vizsgálatok módszertanilag nem voltak tökéletesek, emiatt pedig az öt százalékos becslés valószínűleg túlzó lehet.

A pedofília határai

Az első lényeges kérdés, amire a tanulmányok nem adnak választ, hogy a gondolatok és fantáziák ismétlődtek-e, vagy csak egyszeri alkalommal jelentek meg. Valaki felelhet igennel arra a kérdésre, hogy előfordult-e már nemi vágya gyermekkel kapcsolatban, de a pedofília tudományos értelmezése szerint ezeknek a gondolatok visszatérő jellegűek kell legyenek – mondta Seto a BBC News-nak. Ennek fényében a szakember újra megvizsgálta a kérdést, és legújabb becslése szerint a pedofilok aránya nagyjából egy százalék körül lehet a teljes népesség között.

Nagy probléma azonban, hogy a pedofíliát, mint kifejezést sokan eltérően értelmezik – magyarázza dr. James Cantor pszichológus, a terület egyik legelismertebb kutatója, a Torontói Egyetem munkatársa. Cantor szerint teljesen megszokott, hogy egy érett férfi vonzódik egy tizennyolc vagy egy húsz éves nő iránt, ahogy az sem ritka, hogy egy tipikus tizenhat éves tinédzser lányt sokan vonzónak találnak. Ahogy az évek száma csökken, az adott korcsoport iránt érdeklődő férfiak száma is megritkul.

A kép illusztráció Forrás: ANP/AFP/Roos Koole

Cantor szerint, ha azt vesszük alapul, hogy a pedofilok a tizennégy év körüliekhez vonzódnak, akkor az arányuk két százalék körül mozoghat. Ha viszont tovább szigorítjuk a feltételt, és szexuális viselkedéstorzulásnak kizárólag a kisgyermekek iránt táplált nemi vágyat értjük, akkor az arány még az egy százalékot sem fogja elérni.

A közvélemény pedofilnak általában azt a személyt tartja, aki tizenhat év alattiakhoz vonzódik. Ugyanakkor néhány országban – sőt az USA egyes államaiban is – a tizenhat év alattiak törvényesen házasodhatnak (Magyarországon nem, továbbá 16-18 év között gyámhatósági engedély kell hozzá). Az amerikai New Hampshire államban a tizenhárom éves lányok például szülői beleegyezés és bírósági engedély birtokában legálisan kelhetnek egybe választottjukkal. Önmagában már ez a tény megkavarja a pedofíliával kapcsolatos általánosan elfogadott értelmezést.

Szerencsére a klinikai definíció jóval egyértelműbben fogalmaz. Michael Seto és kollégái egyetértenek abban, hogy pedofilnak az a személy tekinthető, aki a serdülőkor előtt álló kiskorúakhoz (tehát a tizenegy-tizenkét év alattiakhoz) vonzódik.

Akkor mi a helyzet a katolikus egyházzal?

Létezik egy egyházi pedofilügyekkel foglalkozó 2004-es tanulmány, amelyet a New York-i John Jay College of Criminal Justice készített. Ebben a kutatásban az amerikai katolikus egyházon belüli szexuális zaklatásokkal foglalkoztak részletesen. A vizsgálatból kiderült, hogy az 1950 és 2002 között szolgálatot teljesítő papok 4 százalékát – 110 ezer papból 4450-et – ért a szexuális zaklatás vádja. Ez magába foglalta a tinédzserek és a serdülőkor előtt állók ellen elkövetett szexuális jellegű bűnvádakat.

Más a helyzet akkor, ha a már korábban említett klinikai értelmezést tekintjük mérvadónak. Ebben az esetben nagyjából egy és két százalék közé tehető a pedofil esetek száma, ami egybevág a pápa által említettel – mondja Philip Jenkins professzor, a texasi Baylor Egyetem vallástudományokkal foglalkozó intézetének munkatársa.

A kutató szerint a John Jay College tanulmánya amúgy sem tökéletes, a vizsgálat szerint ugyanis a szexuális zaklatások negyven százalékát egy hat éves periódusban (1975 és 1980 között) követték el. Jenkins úgy véli, valószínűtlen, hogy a pedofil esetek többsége egy ilyen szűk időtartamra koncentrálódott volna. Ha ez meg is történt, az érintettek nagy valószínűséggel már nem állnak az egyház szolgálatában.

Abban valamennyi kutató egyetért, hogy a pedofília értelmezésével kapcsolatos problémák miatt a rendelkezésre álló adatok pontatlanok, függetlenül attól, hogy egyházi vagy világi eseteket vizsgálunk.

Biológiai gyökerek

A pedofíliát a szakemberek sokáig pszichológiai rendellenességként kezelték, az utóbbi évek kutatásai azonban kezdenek rámutatni a biológiai okokra is. Eszerint a pedofil férfiak agyának egyes területein kevesebb a fehérállomány. Mivel a fehérállomány az agy különböző központjainak összekötéséért felel, elképzelhető, hogy a szexualitással és az utódgondozással kapcsolatos agyterületek összeköttetése cserélődik fel. A pedofilok többsége emellett számos egyedi jellegzetességgel is rendelkezik: alacsonyabb az intelligenciájuk és a testmagasságuk, valamint sok közöttük a bal- vagy kétkezes.