Részletes elemzést közölt a Science folyóirat a házakban és a lakásokban élő mikrobákról. A kutatás fényt derít arra a bonyolult kölcsönhatásra, amely az emberek és a rajtuk, valamint körülöttük élő mikrobák között fennáll. Egyre több jel utal arra, hogy ezek a nyüzsgő mikroszkopikus közösségek szerepet játszanak az emberi egészségben és a betegségek kezelésében és terjedésében.
„Tudjuk, hogy bizonyos baktériumok például megkönnyítik az egerek súlygyarapodását, mások pedig befolyásolják a fiatal egerek agyának fejlődését, és valószínű, hogy egyes mikrobák ugyanilyen kifejezett hatást gyakorolnak az emberek életére is” – mondta Jack Gilbert, az egyesült államokbeli Argonne laboratórium mikrobiológusa, a tanulmány vezető szerzője. „Az akarjuk kideríteni, honnan származnak ezek a baktériumok, és fel akarjuk térképezni a velünk együtt otthon élő mikrobákat, és megállapítani, milyen valószínűséggel telepednek meg nálunk. Ez nélkülözhetetlen az egészségünk megértéséhez a 21. században.”
Az Otthoni Mikrobiom Program (Home Microbiome Project) hét családot követett nyomon hat hétig. A követett családokban tizennyolc ember, három kutya és egy macska él. A tanulmányban résztvevők naponta letörölgették a kezüket, a lábfejüket és az orrukat, hogy mintát vegyenek a bennük és rajtuk élő mikrobiális közösségekből. Ugyancsak mintát vettek a házban lévő különféle felületekről, például kilincsekről, villanykapcsolókról, padlókról és konyhapultokról.
A mintákat eljuttatták az Argonne-ba, ahol a kutatók DNS-elemzéssel vizsgálták meg, milyen mikrobák találhatók a mintákban. Azt tapasztalták, hogy az emberek jelentősen befolyásolják a házban lévő mikrobiális közösségeket. Amikor a vizsgált családok közül három új lakásba költözött, kevesebb mint egy napot vett igénybe, hogy az új otthon ugyanúgy nézzen ki, mint a régi – mikrobiális értelemben.
Az egyének közti rendszeres fizikai érintkezés is számít. Egy olyan otthonban, ahol a három lakó közül kettő kapcsolatban élt egymással, a pár sokkal több közös mikrobán osztozott. A házaspárok és fiatal gyermekeik szintén osztoznak a mikrobiális közösségük nagy részén.
Egy háztartáson belül a legnagyobb valószínűséggel a kezeken voltak hasonlóak a mikrobák és az orrok közössége mutatta a legnagyobb egyedi változatosságot. Háziállatok hozzáadása szintén megváltoztatta az összetételt, mondta Gilber. Sokkal több növényi és talajbaktériumot találtak azokban az otthonokban, ahol ki-be járó kutyák vagy macskák voltak:
A kutatók legalább egy esetben nyomon követték az Enterobacter nevű baktérium egy potenciálisan kórokozó törzsét, amely először az egyik ember kezén jelent meg, majd a konyhapulton, és ezután egy másik ember kezén.
„Ez nem jelenti azt, hogy a konyhapult az átvitel egyetlen lehetséges módja két ember között, de vitathatatlanul potenciális veszélyforrás” – mondta Gilbert. „Az is könnyen lehetséges, hogy rutinszerűen ki vagyunk téve olyan káros baktériumoknak, amelyek rajtunk vagy a környezetünkben élnek, de ez csak akkor okoz betegséget, ha az immunrendszerünk egyébként károsodott.”
Az otthoni mikrobiom-kutatás akár bizonyítási eljárásként is szolgálhatnak a bíróság előtt, mondta Gilbert. Ebben a tanulmányban egy padlóról származó meghatározatlan mintáról könnyedén meg tudtuk mondani, melyik családtól eredt.
A kutatásból az is következik, hogy amikor egy ember (és a mikrobái) elhagynak egy házat, akkor az ottani mikrobiális közösség napokon belül jelentősen megváltozik. „Elméletileg elég nagy pontossággal meg tudjuk mondani, vajon egy személy élt-e azon a helyen, és mikor hagyta el azt a közelmúltban” – mondta Gilbert.