A modern ember genomjában megtalálható a Neander-völgyi ember DNS-e, ami bizonyos fokú keveredésre utal, ám a régészek mindmáig csak találgatják, hogy mennyire voltak kiterjedtek kapcsolataik, és miért tűnt el a Homo neanderthalensis.
Egy negyvennyolc fős, brit, amerikai, ausztráliai, belgiumi, francia, német és spanyol kutatókból álló csoport most új, pontosabb radiokarbonos kormeghatározási módszer alkalmazásával 196 olyan mintát elemzett, amelyek Spanyolországtól Oroszországig Európa 40 különböző lelőhelyéről kerültek elő. Vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Neander-völgyi kultúra 41 030-39 260 évvel ezelőtti időszakig maradhatott fenn a kontinensen.
A legújabb eredmények ugyan az eddig vélelmezettnél valamivel korábbi időpontra teszik a Neander-völgyi ember eltűnését, mindazonáltal bizonyítják, hogy a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens huzamosabb ideig, 2600-5400 éven át élt egymás mellett, hiszen a modern ember 45 000-43 000 évvel ezelőtti időszakban érkezett Afrikából Európába. Az erről szóló tanulmányt a Nature közölte.
A kutatásokat irányító Thomas Higham, az Oxfordi Egyetem régészének magyarázata szerint a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens többnyire egymástól elkülönülve élt. Ugyanakkor a leletek a modern ember kulturális befolyásáról tanúskodnak: a kései Neander-völgyi lelőhelyeken olyan használati tárgyak kerültek elő, amelyeket az Afrikából bevándorló Homo sapiens hozott magával. Ez arról tanúskodik, hogy a Neander-völgyi emberek átvettek bizonyos szokásokat és eszközöket, még akkor is, ha a modern emberek fokozatosan kiszorították őket élőhelyeikről.
A Neander-völgyi emberek a legközelebbi rokonaink az emberi evolúcióban. Nagyjából 400 000 éve tűntek fel. Egész Európában, valamint Nyugat-Ázsiában is előfordultak, és mintegy 30 000 éve haltak ki.
Genetikai módszerekkel bizonyított tény, hogy a két faj kereszteződött egymással. A keveredéssel a modern emberek erősebb szőrzet és az időjárási viszontagságoknak jobban ellenálló bőrt örökölték a Neander-völgyiektől, valamint több betegségre, például a Crohn-betegségre és a kettes típusú cukorbetegségre való genetikai hajlamot, valamint a dohányzásról való leszokás nehézségét is.