A több mint 80 tagból álló Vanuatu szigetcsoport Ausztrália partjaitól nagyjából 2000 kilométerre északkeletre fekszik. A vulkanikus szigetekről eddig úgy gondolták, hogy nem sok közük van Ausztrália kialakulásához. Ennek ellenére a James Cook Egyetem kutatói most mégis közös múltra utaló nyomokat találtak.
Spandler kutatócsoportja olyan korú cirkont (cirkónium-szilikátot) talált Vanuatuban található sziklákon, mint amilyen nagy mennyiségben fordul elő Ausztrália északi részén is. Az apró kristályok radiometrikus kormeghatározások szerint akár hárommilliárd évesek is lehetnek, feltehetőleg magma szállíthatta azokat jelenlegi helyükre. Vanuatun kívül eddig sehol máshol nem találták meg ilyen cirkon nyomait a csendes-óceáni szigetvilágban. A geológus szerint a lelet arra utal, hogy ideje átgondolni a kontinensek vándorlásáról és a földkéreg keletkezéséről alkotott elméleteket.
„Csak azért, mert szigetcsoportok és szárazföldek most messzire vannak egymástól, nem jelenti, hogy ez mindig is így volt” – nyilatkozta Spandler. Elméletük szerint elképzelhető, hogy a Vanuatu alatti kéreg csupán 100 millió évvel ezelőtt szakadt le Ausztráliától, így közös múltjuk messzebbre nyúlik vissza, mint eddig gondolták.