Már korábban is feltételezték, hogy a kávéfogyasztás szervezetre gyakorolt hatásában tapasztalható különbségek genetikai okokra vezethető vissza. Idáig azonban nem ismerték, pontosan mely gének is felelősek ezekért a különbségekért.
Egy új tanulmányban 120 ezer európai és afroamerikai genetikai állományát vizsgálták meg. Összesen nyolc olyan génvariánst találtak, amely a kávéfogyasztás hatásához köthető. A nyolc génvariáns közül kettőt már ismertek a kutatók, hat eddig azonban teljesen ismeretlen volt a tudomány számára. A nyolc gén közül négy (POR, ABCG2, AHR, CYP1A2) a koffein-anyagcseréért felel, kettőhöz (BDNF, SLC6A4) pedig a koffein pszichoaktív hatása köthető. A maradék két gén (GCKR, MLXIPL) a zsír- és a cukoranyagcseréért felel, ugyanakkor ezek pontos szerepe a kávéfogyasztásban még nem ismert a kutatók számára.
„A kávé kedvező és káros egészségügyi hatásai már régóta ismertek. Az új eredmények lehetőséget nyújtanak arra, hogy meghatározzuk, kiknek az egészsége fog a kávéfogyasztás csökkentéséből vagy növeléséből leginkább profitálni, illetve mennyi kávét érdemes fogyasztani az optimális élénkítő hatás eléréséhez” – mondta Marilyn Cornelis, a Harvard Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. „Az új gének nem azok, amikre korábban koncentráltunk, így az eredmények fontos lépésnek számítanak a kávékutatásban” – tette hozzá a kutatónő.
A mostani felfedezés csak a jéghegy csúcsa: a kutatók biztosak abban, hogy a koffein anyagcseréjében szerepet játszanak még további gének, ráadásul a kávé gazdag az olyan összetevőkben, amelyeknek a koffeinhez hasonló élettani hatásai vannak. A tanulmány a Molecular Psychiatry című szakfolyóiratban jelent meg.
Korábbi cikkünkből megtudhatja, mennyi kávét szabad inni naponta.