Díszek a csillagászok hatalmas karácsonyfájáról

Sharpless 2-106

A csillagászoknak nem kell messzire menniük, ha ötleteket vadásznak a fa díszítéséhez (esetleg a szilveszteri tűzijátékhoz). Elég jó irányba fordítani (űr)távcsövüket, és máris érkezik az inspiráció. Öt csodás űrdíszt mutatunk be a következőkben, a további ötleteket a kommentekben várjuk!

Kozmikus angyalka

A Sharpless 2-106 névre hallgató csillagköd 2000 fényévnyire tőlünk, a Hattyú csillagképben található. Középpontjában egy fiatal, nagyjából 100 000 éve keletkezett csillag áll. Az “angyalka” sötétebb testét a csillag körüli por adja, a nagyjából egy fényévnyire kiterjedő szárnyakat pedig a csillagból kilövellő forró plazma, és a csillagközi anyag alkotja. A csillagködben egyébként rengeteg további fiatal (mondhatni koraszülött) barna törpe is található, amelyek tömege nem elég a hidrogénfúzió beindulásához.

A Sharpless 2-106 Forrás: NASA, ESA, The Hubble Heritage Team (STScI/AURA)

Egy csillagrobbanás fényvisszhangja

Az Egyszarvú csillagkép V838 Monocerotis nevű csillagáról 2002 januárjáig azt sem tudták, hogy létezik. A tőlünk 20 000 fényévnyire található csillag hirtelen fényesedni kezdett, ezután a várakozásoknak megfelelően elhalványodott (azt hitték egy nóváról van szó), majd pedig nagy meglepetésre ismét hihetetlenül fényessé vált, és pár hónap alatt óriásira fúvódott fel (Naprendszerünkben körülbelül a Jupiter pályájáig érne). A felvillanás fénye megvilágította a korábban kilökődött porfelhőt, ez a “fényvisszhang” látható a Hubble űrtávcső felvételén. A porfelfő tágulásáról timelapse videót is készített az Európai Űrügynökség.

A V838 Monocerotis Forrás: NASA, ESA, The Hubble Heritage Team (STScI/AURA)

Csillagközi boszorkányseprű

Ami az Európai Déli Obszervatórium chilei La Silla Csillagvizsgálójának felvételén boszorkányseprúnek látszik, az nem más, mint az NGC 2736 vagy Ceruza csillagköd. A déli féltekéről látható Vitorla csillagképben, tőlünk nagyjából 815 fényévnyire található csillagköd egy 11-12 000 évvel ezelőtt bekövetkezett szupernova robbanás maradványa, és boszorkányseprűhöz méltó módon anyacsillagához képest ma is 644 000 kilométert tesz meg óránként. A szálszerű képződmények akkor jöttek létre, amikor a szupernova-robbanásból kiáramló nagy sebességű gáz lökéshulláma a csillagközi anyaggal találkozott.

Az NGC 2736 Forrás: ESO

Színes égi buborék

A déli féltekéről látható Nagy Kutya csillagképben, tőlünk 5000 fényévre található ez a hatvan fényév átmérőjű gömb, amely egy úgynevezett Wolf-Rayet csillagnak köszönheti létezését. Az ilyen csillagok néhány millió éves élettartamuk alatt a Napnál milliárdszor gyorsabban vesztik tömegüket, csillagszelük sebessége pedig elérheti a 2000 km/s-ot. A kiáramló forró plazma röntgentartományban készített hamis színes felvétele adja a képen látható gömböt.

Az S 308 Wolf-Rayet-buborék Forrás: ESA, J. Toala & M. Guerrero (IAA-CSIC), Y.-H. Chu & R. Gruendl (UIUC), S. Arthur (CRyA–UNAM), R. Smith (NOAO/CTIO), S. Snowden (NASA/GSFC) és G. Ramos-Larios (IAM)

Karácsonyi korona

A NASA NuSTAR röntgentartományban érzékelő űrteleszkópját fekete lyukak és más távoli objektumok vizsgálatára építették, ezúttal azonban a Nap felé fordították. A képen a Nap koronájának nagy energiájú röntgenaktivitását láthatjuk egy minden eddiginél nagyobb felbontású felvételen.

Forrás: NASA