Megvan, miért omolhatott össze az Asszír Birodalom

A kutatókat régóta foglalkoztatja ez a probléma – most kiderült, hogy klímaváltozás és hirtelen népességnövekedés állhat a birodalom összeomlásának hátterében.

A hatalmas Asszír Birodalom

Az Asszír Birodalom sokáig a szomszédos Babilónia, később a Mitanni királyság függőségében élt. A Kr. e. 14. században aztán hirtelen megerősödve nagyhatalommá vált Mezopotámiában, de a birodalom területéhez tartozott a mai Örményország és Szíria egy része is. A Közép-asszír Birodalom területe nagy vonalakban a mai Észak-Irakot és Délkelet-Törökországot fedte le.

Az Asszír Birodalom legnagyobb kiterjedése idején Forrás: Wikimedia Commons

A rengeteg belviszály miatti hanyatlást az Újasszír Birodalom felemelkedése követte a Kr. e. 10. századtól, amikor utolsó aranykorát élhette a királyság. A Kr. e. 7. században újabb, az alapokat rengető recessziót élt át Asszíria, méghozzá olyan súlyos válságot, hogy innen már nem tudott lábra állni a birodalom.

Négyszeres csapás a birodalomra

A kutatókat már régóta foglalkoztatta, hogy mi is lehetett az Asszír Birodalom összeomlásának pontos oka. Azt biztosan tudjuk, hogy belviszályok és polgárháborúk tizedelték a népességet, a főváros, Ninive elpusztult, a lázongó Egyiptomot pedig nem tudták már féken tartani, és az iráni népek, a szkíták valamint a kimmerek kívülről rombolták a királyságot.

Ninive romváros Forrás: Fkickr/Anthony Lachica

A San Diegó-i Egyetem és a török Anatóliai Civilizációk Kutatási Központ közösen végzett kutatásából most kiderült, hogy az asszíroknak még ennél is több problémával kellett megküzdeniük.

Birodalombuktató klímaváltozás

A kutatást vezető Adam Schneider és Selim Adali szerint a birodalom bukásának két fő oka volt: a klímaváltozás és a népességnövekedés. A Kr. e. 7. század közepétől ugyanis emberemlékezet óta nem tapasztalt szárazság köszöntött a Közel-Keletre, és ennek hatásaival a belső zavargásokkal küzdő asszírok nem tudtak megbirkózni.

II. Szárgon asszír király (jobbra) egy előkelő társaságában. Ninivéből az Asszír Birodalom fővárosából származó dombormű Forrás: wikimedia.org

Ezt csak tetézte a meghódított területekről betelepedő emberek tömege, – így rövid idő alatt jelentősen megnövekedett a népesség, ami a szárazság mellett újabb csapást jelentett.

Az Asszír Birodalom jelképe Forrás: Wikimedia Commons

„Úgy gondoljuk, hogy a demográfiai változások és a klíma alakulása indirekt, de nagyon fontos részét alkotják az Asszír Birodalom bukásának” – írja Schneider a Climate Change tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában. Ez a két faktor, valamint a belső és külső fenyegetések valószínűleg halálos csapást mértek az időszak egyik legerősebb királyságára.