Az eszköz érzékelője tulajdonképpen egy 200 mikron hosszúságú konzol. A vizsgálni kívánt mintákat erre a tartószerkezetre helyezik, majd egy mozgásérzékelő lézer szkenner letapogatja a felületet. Ha a földönkívüli talajmintában megbúvó mikroba akár csak egy parányit is megmoccan, a nagy érzékenységű konzol vele mozdul, amit a lézer érzékelni fog. A kutatók szerint a módszer sikere azon alapszik, hogy az élet jelének egyik legfőbb jellemzője – függetlenül attól, hogy földi, vagy földön kívüli – a mozgás. „Még a legparányibb mikroorganizmusok is végeznek rezgőmozgást az anyagcsere-folyamatok során” – emelték ki a készüléket megalkotó svájci EPFL (Ecole Polytechnique Federale de Lausanne) intézet kutatói.
A találmány természetesen nem csupán az űrkutatásban, hanem az orvostudományban is hasznosítható. Például vizsgálni lehet vele, hogy egy új fejlesztésű gyógyszer elpusztította-e a rákos sejteket, vagy a kórokozó baktériumokat. „A rendszer nagy előnye, hogy abszolút kémiamentes” – mondta Giovanni Dietler, az intézet egyik kutatója.
Dietler és kollégái eddig sikeresen tesztelték a rendszert baktériumokon, élesztőn, valamint élő egér és emberi sejteken, sőt még az intézet körüli talajból és folyóból hozott mintákon is. Az eszköznek minden esetben sikerült detektálnia a sejteknél a már előzőleg említett rezgőmozgást. Amikor a sejteket megölték, a jel is megszűnt létezni.
Egyelőre nem tudni, mennyire fogja a NASA-t, vagy az ESA-t érdekelni a fejlesztés, azonban ha az űrügynökségek el is vetik az ötletet, a gyógyszerkutatásokban hasznos lehet a mozgásérzékelő találmány. Az eredményeket a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) című szakfolyóiratban publikálták.