Craig Venter több mint egy évtizede versenyzett az amerikai kormányzattal az emberi genom megfejtésében, mert túl lassúnak találta az állam által finanszírozott kutatások sebességét. Végül a verseny gyakorlatilag döntetlenül végződött, mert a Humán Genom Konzorcium 2001. február 15-én publikálta az első emberi genomszekvenciát a Nature-ben, a Venter által vezetett Celera cég eredményei pedig másnap jelentek meg a Science-ben. Utána a kutató saját intézetében (J. Craig Venter Institute) a szintetikus élet létrehozásával foglalkozott, amelynek egyik fő eredménye a 2010-ben létrehozott szintetikus baktériumsejt volt.
Úgy tűnik, a 67 éves kutatót is meglegyintette az elmúlás fuvallata, mert a napokban jelentette be, hogy ezentúl az öregedéssel kapcsolatos betegségekkel kíván foglalkozni. Venter két hozzá hasonlóan kiváló kutatóval és üzletemberrel, dr. Robert Haririvel, az őssejtkutatás úttörőjével, valamint dr. Peter Diamandisszel, a számos kutatást támogató X Prize Foundation alapítójával szövetkezve létrehozta a Human Longevity (emberi hosszú élet) társaságot, amely genomikai és őssejtterápiás módszerek segítségével igyekszik majd megtalálni az életkorral járó betegségek gyógymódját, hogy az idősödő emberek a lehető leghosszabb ideig maradhassanak egészségesek és aktívak.
„Létrehozzuk a témába vágó valaha létezett legnagyobb adatbázist” – mondta Venter egy interjúban kedden, az új vállalkozás bejelentésekor. Venter abban bízik, hogy olyan új felfedezéseket tesznek majd, amelyek kitolják az élettartamot és segítenek megelőzni az idősödéssel kapcsolatos megbetegedéseket.
A társaság kezdeti tőkéje 70 millió dollár (magánforrásokból), és már beszereztek két ultramodern génszekvenáló rendszert. Tervben van további három készülék vásárlása. A társaság a technikát arra használja majd, hogy évente 40 000 emberi genomot térképezzen fel, hogy így létrehozhassa az emberi genetikai változatok legnagyobb adatbázisát a világon. Az adatbázisba bekerülnek a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenféle korosztályból, beteg és egészséges emberektől származó genomszekvenciák.
Eric Topol, a Scripps Translational Science Institute igazgatója „nagy, merész kezdeményezésnek” nevezte a vállalkozást, amelyre nagy szükség van ahhoz, hogy jelentős haladást lehessen elérni a területen.
Diamandis szerint a vállalkozás megalapítása azért is időszerű, mert sosem váltak ilyen gyorsan elérhetővé az új kutatási eljárások a tudomány számos területén. Drámaian csökkent a genomszekvenálás költsége, robbanásszerűen növekedett az internetes sávszélesség, és itt állunk a felhőinformatika és a gépi tanulási technikák megvalósulásának hajnalán – ezekre mind szükség lesz ahhoz, hogy az összegyűjteni tervezett hatalmas adatmennyiséget egyáltalán kiértékeljék és fel is használják.
A teljes genomszekvenciák gyűjtésén kívül a vállalat az emberben és emberen élő több billiónyi mikroba – baktériumok, vírusok és gombák – genetikai adatait is begyűjti. A bél, a száj, a bőr és a test más helyein élő mikrobiom jobb megértésétől azt remélik, hogy sikerül majd jobb probiotikumokat, valamint diagnosztikai eljárásokat és gyógyszereket kifejleszteni az egészség és a jó közérzet javítására.
A mikrobiom-adatok mellett a Human Longevity Inc. a metabolomról, vagyis a testben lévő különböző anyagcsere-termékekről, biokémiai anyagokról és zsírokról is gyűjt adatokat azért, hogy pontosabb képet kapjanak arról, miként befolyásolják a keringő vegyületek az egészséget és a gyógyszerek hatását.
A cég kezdeti kezelési célpontjai a legveszélyesebb korral járó betegségek lesznek: a rák, a cukorbetegség, az elhízás, a szív- és a májbetegségek és a szellemi leépülés. Mint Venter elmondta, legelőször a rákkal kezdenek foglalkozni. A san diegói Moores Rákközponttal kötöttek együttműködést, hogy elkészítik az összes kezelésre járó beteg genomszekvenciáját. Ez évente négy-ötezer beteget jelent, ezenkívül megcsinálják a tumorjaik teljes genomszekvenciáját is.
„A rák az egyik leginkább alkalmas terület lehet akár azonnal is a genom alapú terápiák számára” – mondta Venter. „De nemcsak a betegségre fókuszálunk. Reményeink szerint az adatbázis konkrét válaszokat ad majd a természet versus táplálkozás kérdésre is.”
A vállalkozás nem pusztán tudományos kísérlet. Venter úgy képzeli, hogy a társaság által létrehozott adatbázis vonzó lehet a potenciális ügyfelek széles spektruma számára a kutatóktól és a gyógyszercégektől kezdve egészen a biztosítótársaságokig.