Korábban jelentek meg a kígyók, mint eddig hittük

Portugalophis lignites

A kígyók körülbelül 167 millió éve jelentek meg a Földön, 65 millió évvel korábban, mint eddig feltételezték a paleontológusok - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature Communications legújabb számában jelentette meg tanulmányát.

A kutatók cikkükben a négy legősibb kígyófosszíliát írták le, amelyeket Nagy-Britanniában, Portugáliában, valamint az Egyesült Államokban tártak fel. A szerzők kiemelték, hogy a megkövesedett maradványok átírják a kígyók evolúciójának történetét, több tízmillió évvel korábbra téve megjelenésüket bolygónkon.

"Az eddig ismert legkorábbi kígyófosszília 102 millió éves volt" - hangsúlyozta a kutatást irányító Michael Caldwell, az Albertai Egyetem paleontológusa. Sebastian Apestequía argentin paleontológusnak, a tanulmány társszerzőjének meggyőződése szerint a kígyók 190 millió éve jelenhettek meg bolygónkon.

A négy matuzsálem

A legidősebb lelet, az Eophis underwoodi fosszíliája Oxford közelében került napvilágra. A 25 centiméteres kígyó nagy valószínűséggel mocsárlakó volt és rovarokkal, ebihalakkal, valamint apró halakkal táplálkozott.

A legnagyobb, a portugál szénbányából előkerült Portugalophis lignites testhossza elérte a 1,2 métert. A 155 millió évvel ezelőtt élt hüllő apró emlősökkel, fiatal dinoszauruszokkal, gyíkokkal, madarakkal és békákkal táplálkozott.

Portugalophis lignites Forrás: Julius Csotonyi

Szintén 155 millió évvel ezelőtt élt a Diablophis gilmorei, amelynek maradványai Colorado államban kerültek napvilágra. Valamivel nagyobb volt, mint az Eophis underwoodi és valószínűleg ugyanazt a táplálékot kedvelte, mint a legősibb ismert kígyó.

Diablophis gilmorei Forrás: Julius Csotonyi

Hatvan centiméteres volt a Parviraptor estesi, amelynek 144 millió éves megkövesedett maradványaira Nagy-Britanniában, Swanage közelében bukkantak.

Parviraptor estesi Forrás: Julius Csotonyi

Annyira régiek, hogy még végtagjaik is voltak

A feltételezések szerint a kígyók a gyíkokból erednek, és az eddig feltárt korai fosszíliák tanúsága szerint a primitív csúszómászók többsége még rendelkezett apró hátsó lábakkal.

A Nature Communications legújabb számában leírt négy faj mindegyike rendelkezett csökevényes elülső és hátsó végtagokkal, ami nem jelenti, hogy a szó szoros értelmében képesek voltak járni. "Nagy valószínűséggel siklottak a talajon, a végtagokat pedig fogásra, a zsákmány megragadására használhatták" - vélekedett Michael Caldwell.

Mint kiemelte, mind a négy legősibb kígyófaj koponyájának szerkezete az eddig előkerült fosszíliák és a jelenkori kígyók anatómiájával azonos, s a jellegzetes fejforma azelőtt alakult ki, mielőtt kifejlődhetett volna hosszú , megnyúlt testformájuk. A négy ősi kígyó egyike sem rendelkezett méregfoggal, méregmiriggyel. "A legkorábbi ismert mérges kígyófosszília mindössze 20 millió éves" - hangoztatta Michael Caldwell.