AI: a mesterséges intelligencia barát vagy ellenség

Cyborg, computer artwork.

A közelmúltban világszerte vezető hír volt, hogy egy számítógépes programnak sikerült átmennie a mesterséges intelligencia egyik fokmérőjének tekintett Turing-teszten. Vajon ez azt jelenti, hogy most már semmi akadálya nincs az intelligensebbnél intelligensebb programok és robotok elterjedésének? És ha igen, tényleg kell-e félnünk ezektől az intelligens gépektől, ahogy egyes kutatók és közéleti személyiségek sugallják?

A Turing-tesztet sikerrel teljesítő számítógépes programról szóló hír kicsit emlékeztet a szovjet időkben elterjedt viccre. E szerint a jereváni rádióban bemondják: Moszkvában Zsigulikat osztogatnak. Majd jön a pontosítás. A hír igaz, csak nem Moszkvában, hanem Leningrádban; nem Zsigulikat hanem Moszkvicsokat és nem osztogatnak hanem fosztogatnak.

Tavaly júniusban egy szombat reggel számítógépes kutatók, közéleti személyiségek és riporterek hada gyűlt össze a londoni Royal Societyben, hogy tanúi legyenek egy jelentős eseménynek. A számítógépek termináljánál harminc emberi zsűritag ült, akiknek az volt a feladatuk, hogy eldöntsék, emberrel vagy számítógéppel „beszélgetnek”.

Alisa Zelenogradova humanoid robot Forrás: RIA Novosti/Ramil Sitdikov

Itt az első intelligens program?

Az eseményt a Readingi Egyetem szervezte annak emlékére, hogy 65 éve fejlesztette ki tesztjét a mesterséges intelligencia, vagy közkeletű angol nevének (Artificial Intelligence) rövidítéséből AI vizsgálatára a híres brit matematikus és kódtörő, Alan Turing. A teszt lényege, hogy az emberi tesztelő számítógépes terminálon keresztül „beszélget” két kísérleti alannyal, „akik” közül az egyik gép. A tesztelőnek a válaszok alapján el kell döntenie, melyik beszélgetőtárs az ember, és melyik a gép.

A londoni eseményen a Eugene Goostman nevű számítógépes beszélgetőprogramnak vagy chatrobotnak, amelyet egy 13 éves ukrán fiú személyiségével ruháztak fel, sikerült a tesztelők 33 százalékát becsapni, azaz elhitetni magáról, hogy ő nem gép.

A média ezt úgy közvetítette, hogy megszületett az első igazi AI. Ez azonban nem teljesen igaz. A teszt korrektségét és emiatt az eredményét sok kutató megkérdőjelezi. Egyrészt a tesztelőket jelentősen befolyásolták azzal, hogy a partnerüket nem angol anyanyelvű személynek állították be, így több hibát elnézhettek neki. Másrészt sokan hangsúlyozzák, hogy a beszélgetésre optimalizált chatrobotokkal legfeljebb csak részintelligenciát tesztelhetnek.

Emiatt megkérdőjelezik magának a Turing-tesztnek a létjogosultságát, de legalábbis a „mindenhatóságát” is az AI mérésében. Sok szakember szerint itt az ideje a Turing-teszt megreformálásának.

Mi az intelligencia?

Az AI meghatározását rendkívüli módon megnehezíti, hogy még az emberi intelligenciának sincs egyértelmű meghatározása. A legcinikusabb meghatározás szerint „az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek” (E. Boring, 1928). Bár ebben sajnos sok igazság van, azért a pszichológusok igyekeztek ennél konkrétabb definíciót is megfogalmazni.

Android Forrás: AFP/Carsten Koall

David Wechsler 1939-es meghatározása szerint például az intelligencia az egyén olyan összetett vagy globális képessége, amely lehetővé teszi, hogy célszerűen cselekedjék, racionálisan gondolkodjék és eredményesen bánjék a környezetével.

Ehhez még hozzá lehet tenni azt, hogy az intelligencia az új helyzetekhez, új körülményekhez való alkalmazkodás képessége, amely összefügg az előzőleg szerzett tapasztalati anyag alkalmazásával, az adott helyzet megítélésével, a személyiséggel és a gondolkodási képességgel.

Gondolkodó gépek

A barátként vagy ellenségként viselkedő intelligens automaták fogalma régóta él az emberi tudatban.

„Úgy látszik, annak gondolata, hogy az intelligencia létezik valamilyen nem emberi formában, mélyen gyökerezik az emberi lélekben” - mondta Don Perlis számítógép-kutató, aki a mesterséges intelligenciát tanulmányozza a Marylandi Egyetemen.

Vannak ismereteink arról, hogy már a görögök és a rómaiak is imádtak mitológiai embermásokat, és építettek humanoid automatákat, mondta Perlis a Live Science online magazinnak. Az AI markánsan képviselteti magát a tömegkultúrában, a HAL 9000 érzékeny komputertől, amely Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmjében szerepelt, a Terminátor Arnold Schwarzenegger által megformált robotjáig.

Az AI szakterületének hivatalos megalapítása, azaz az 1950-es évek közepe óta, az emberek állandóan megjósolják az öntudatra ébredő gépek felbukkanását. Ray Kurzweil feltaláló és jövőkutató „a szingularitásnak” nevezi azt a pontot a jövőben, amikor a gépi intelligencia szintje meghaladja az emberi intelligenciáét. A technológia Moore-törvényére alapozott exponenciális növekedését figyelembe véve Kurzweil a szingularitás eljövetelét 2045-re jósolja. (Moore törvénye azt mondja ki, hogy a számítógépes feldolgozó kapacitás nagyjából kétévente megduplázódik.)

Az AI-vel kapcsolatos kétségek

Az AI fejlődésével kapcsolatban számos neves tudományos és technológiai szakértő fejezi ki aggodalmát. Szerintük az emberiség még nem eléggé felkészült az általános mesterséges intelligencia felemelkedésére. Az aggódók közé tartozik Stephen Hawking is.

„A teljes mesterséges intelligencia kifejlődése az emberi faj végét jelentheti” - mondta nemrég egy a BBC-nek adott interjújában.

Robot Forrás: Origo

Hawking nincs egyedül. Elon Musk, milliárdos vállalkozó azt mondta a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT), hogy az AI az emberiség „legnagyobb egzisztenciális fenyegetése”.

„Szuper óvatosnak kell lennünk az AI-vel” - twittelte egyszer. „Potenciálisan veszélyesebb, mint az atombomba.”

Musk - Mark Zuckerberggel és Ashton Kutcherrel közösen - márciusban 40 millió dollárt fektetett a mesterséges agyat fejlesztő Vicarious cég termelési ellenőrzésébe. Akkor Musk azt mondat a CNBC-nek, hogy „szeretné szemmel tartani, mi folyik a mesterséges intelligenciával”. Azt is hozzáfűzte, hogy „tartok a potenciálisan veszélyes kimeneteltől.”

Hasznos szerkezetek

Az aggályok ellenére sokan bíznak abban, hogy az AI jobbá teheti életünket. „Lebutított” AI-vel már a hétköznapi életünkben is több helyen találkozhatunk. Ilyenek a különféle intelligens beszéd- és szövegfelismerő programok (amilyet például Hawking is használ), a hibáikból tanulni képes robotok, programok, a vezető nélküli autók. Természetesen a haditechnika is igyekszik minél többet kihozni az AI-ből (ami részben megalapozza a korábbi aggodalmakat).

A Google és az Apple is igyekszik meglovagolni az AI kínálta lehetőségeket. Előbbi például a gépi tanulás (olyan számítógépes rendszerek kidolgozása, amelyek képesek tanulni a begyűjtött adatokból, nem pedig csak puszta parancsvégrehajtók) terén próbál előrelépni, utóbbi pedig állandóan fejleszti 2011-ben piacra dobott, Siri nevű digitális asszisztensét.

Nyomtatott áramkör Forrás: Science Photo Library/Mehau Kulyk

Pszeudo-intelligencia

Természetesen ezek a próbálkozások még távol állnak a valódi mesterséges intelligenciától. Alva Noë, a Berkeley Egyetem filozófusa szerint a mai mesterséges intelligenciát a legnagyobb jóindulattal is csak pszeudo-intelligenciának nevezhetjük. Véleménye szerint egy amőba intelligensebb, mint a mai legintelligensebbnek tartott számítógép.

„Az egyetlen sejtnek élettörténete van; környezetté alakítja át azt a médiumot, amelyben találja magát, és ezt a környezetet értékes hellyé szervezi. Tápanyagot keres. Megcsinálja magát - és azzal, hogy megcsinálja magát, értelmet visz az univerzumba” - mondta Noë. „A gépeknek nincs információjuk. Mi dolgozzuk fel velük az információt. Az amőbának azonban valóban van információja - begyűjti és feldolgozza azt.”

„Akkor kezdek majd aggódni a szingularitás miatt, amikor az IBM olyan gépeket gyárt, amely egy amőba működését és tudatosságát produkálja” - zárta eszmefuttatását Noë.

Sakkozó robot Forrás: Origo