Eltörhet a jegesmedvék nemi szerve a környezetszennyezéstől

A jegesmedvéknek nem csupán a folyamatosan zsugorodó élőhely jelentette kihívásokkal kell szembenéznie, már szexuális életük sincs biztonságban. Egy veszélyes kémiai vegyület miatt ugyanis a hím jegesmedvék párzószerve könnyedén eltörhet.

A számos emlősállatnál, ragadozónál és nagyobb rágcsálóknál megtalálható péniszcsont (os penis) pontos funkciója a mai napig nem tisztázott. Egyesek szerint csupán az evolúció egyik „melléktermékéről” van szó, valószínűbb azonban, hogy a nemi szerv merevedéséhez járul hozzá. Christian Sonne, a dániai Aarhusi Egyetem kutatója és kollégái már korábban kimutatták, hogy azok a jegesmedvék, melyeknek a szervezetében magas a szerves halogének (organohalogének) szintje, kisebb herékkel és péniszcsonttal rendelkeznek.

A nem kívánatos hatások most újabb elemmel bővültek, kiderült ugyanis, hogy bizonyos szerves halogének, az úgynevezett poliklórozott bifenilek (PCB-k) csökkentik a péniszcsont sűrűségét és ezzel együtt a párzás sikerességét.

Mik azok a PCB-k?

A PCB-k olyan kémiai vegyületek, amelyekben a klóratomok részben vagy teljesen átveszik a hidrogénatomok helyét a bifenil molekulán, amely egyszeres kötéssel összekapcsolt két benzolmolekulából áll - olvasható a Kockázatos.hu weboldalon. A szervezetbe főként szennyezett levegővel, szennyezett élelmiszerrel juthatnak, ahol idővel akkumulálódnak. Számos tekintetben mérgezőek, különösen károsan érintik a reprodukciót.

PCB-ket már az 1920-as évek óta gyártanak, legnagyobb mennyiségben eleinte a Monsanto állította elő Aroclor néven. Többek között festékek, ragasztók, kenőanyagok alapanyagául szolgált. 1929 óta nagyjából két millió tonna PCB-t állítottak elő, és bár termelését világszinten 2001-től megtiltotta a Stockholmi Egyezmény, ebből mintegy kétszázezer tonna maradt vissza a vízben, a talajban és a levegőben.

A levegőben és a táplálékláncban halmozódnak fel

A sarkvidékeken különösen magas a PCB koncentrációja – mondta Margaret James, a Floridai Egyetem kutatója a New Scientist tudományos magazinnak. Ezek a kémiai anyagok az előállítási helyükről a szelek és az óceáni áramlások révén jutnak el a sarkvidéki területekre, ahol a szennyezőanyagok a táplálékláncban és a hideg levegőben könnyen felhalmozódnak.

Forrás: John Slankas/John Slankas

Annak érdekében, hogy kiderítsék, miként hat a magas PCB szint a jegesmedvék párzásának sikerességére, Sonne kanadai kutatók segítségével 279 jegesmedve péniszcsontját vizsgálta meg. Az 1990 és 2000 között világra jött állatok Északkelet-Grönlandról és Kanadából származtak.

Magas PCB-szint, alacsony csontsűrűség

A csontok kalciumtartalmát - és ezáltal sűrűségét - kórházi röntgentechnikával állapították meg. A kapott adatokat a származási hely szennyezettségének mértékével vetették össze. Az eredmények azt mutatták, hogy kapcsolat lehet a magas PCB-szint és az alacsony péniszcsontsűrűség között, habár a kutatók megjegyezték: a vizsgálat statisztikailag nem volt elég erős ahhoz, hogy ezt az összefüggést egyértelműen bizonyítsák. A felfedezést az Environmental Research szaklapban jelentették meg.

A jegesmedvék péniszcsontjának működése ugyan még vita tárgyát képezi, de Sonne úgy gondolja, a gyengébb péniszcsont meghiúsíthatja a sikeres párosodást, így a zsugorodó élőhely miatt amúgy is csökkenő populációszám tovább apadhat. „Ha a csont eltörik, nem lesz mivel párosodni” – jegyezte meg a kutató. A jelenség pontosabb megismerését nehezíti, hogy az egyes példányok folyamatos nyomon követése és vizsgálata rendkívül drága és körülményes.

Forrás: Schliebe, Scott

Kisebb élőhely, kevesebb zsákmány, több szennyezőanyag

A klímaváltozás miatt fogyatkozó élőhely gátolja a jegesmedvék táplálékszerzését, ami kapcsolatban van a szennyezőanyagok felhalmozódásával. „A soványabb medvék szervezetében nagyobb mennyiségben vannak jelen a káros vegyületek” – mondta Andrew Derocher, a kanadai Albertai Egyetem ökológusa.