Megfejtették, miért villogtatja fényeit a diszkókagyló

A ragadozókat elijeszti, a zsákmányt pedig magához csalja villanó fényeivel az egyik legegyedibb kagylófaj - derült ki amerikai kutatók megfigyeléseiből.

Az indopacifikus térség korallszirtjei között élő, narancssárgás héjú szűrögető életmódot folytató diszkókagyló (Ctenoides ales) nem először kerül a tudomány reflektorfényébe. Furcsa nevét onnan kapta, hogy a kagylók között egyedülálló fehéres fényben villódzik. Sokáig nem értették ennek mechanizmusát, tavaly azonban Lindsey Dougherty, a Kaliforniai Egyetem kutatója megfejtette a rejtélyt.

Kiderült, hogy a kagyló nem kémiai reakció útján bocsát ki fényt magából - tehát nem biolumineszcenciáról beszélünk – hanem a környezet fényét veri vissza. Ez a képesség a köpenyszegélyen található kétoldalú szövet egyik felén tömötten elhelyezkedő, nanoméretű gömböknek köszönhető. A gömbök anyaga kovasav és rendkívül jól verik vissza a rövid hullámhosszú fényeket. A szövet gyors ki-be forgatásával tudja a villogó diszkófény hatást elérni.

Diszkókagyló Forrás: Lindsey Dougherty

Riasztó és csali egyszerre

A kagyló működésének titkáról tehát lehullt a lepel, azt azonban nem sikerült kideríteni, pontosan milyen célt is szolgál ez a tulajdonság. Felmerült, hogy a párkeresésben segít azzal, hogy a villódzó fényekkel a többi kagylót az egyedhez csalogatja. Ez az elmélet azóta megdőlt, mivel kiderült, hogy a fiatal példányok hiába rendelkeznek negyven szemmel – amikkel amúgy is nagyon rosszul érzékelik a külvilágot - nem reagálnak semmilyen módon a kiadott jelzésekre.

Amennyire használhatatlan a viselkedés a párkeresésben, olyan hasznos a ragadozók figyelmeztetésében. Megfigyelték, hogy ha egy diszkókagyló kiszúrt egy őt elfogyasztani kívánó sáskarákot, polipot, vagy csigát, kétszer sűrűbben villogott a potenciális veszélyforrás felé. Ha a támadó közelebb merészkedett, a kagyló savas váladékot engedett a vízbe, amitől a ragadozó visszarettent.

A riasztás mellett csapdaként is felhasználható a fényjelzés. Amikor a diszkókagylót tartalmazó tartályba a kutatók fitoplanktonokat helyeztek, a puhatestű „csápjaival” érzékelte a zsákmány jelenletét, aminek hatására ismét sűrűbb villogásba kezdett. Több planktonszervezetet vonz a fény, ugyanakkor azt egyelőre nem tudni, hogy a lehetséges áldozatok érzékenyek-e a kagylók által kiadott jelzésekre. Az eredményeket az Integratív és Összehasonlító Biológiáért Társaság éves ülésén ismertették.