A naptevékenység 11 éves ciklusa évszázadok óta ismert jelenség, ilyenkor a Nap sugárzásában nagyobb léptékű, átmeneti jellegű, helyi zavarok következnek be. A naptevékenységnek van minimuma és maximuma. A legintenzívebb időszakban a naptevékenységi jelenségek (flerek, koronakidobódások, napfoltok) felerősödnek, ennek hatására pedig zavarok következnek be többek között a rádiós kommunikációban, a navigációs eszközök működésében, valamint károk keletkezhetnek a műholdakban és űrszondákban.
A műszerekben bekövetkező károsodásokon túl nem szabad elmenni az egészségügyi hatások mellett sem. A Nap aktivitása alatt ugyanis az ultraibolya sugárzás szintje is ingadozik. Utóbbi komoly környezeti stresszor, amely alapvetően befolyásolja a túlélési és reprodukciós sikert azzal, hogy roncsolja a DNS-állományt.
A tanulmányt készítő Norvég Természettudományi és Technológiai Egyetem kutatói több mint 8600, 1676 és 1878 között született norvég ember demográfiai adatait vetették össze az évszázadok során összegyűlt naptevékenységgel kapcsolatos megfigyelésekkel. Kiderült, hogy azok, akik a naptevékenységi maximum idején születtek, átlagosan 5,2 évvel rövidebb ideig éltek szemben azokkal, akik a naptevékenységi minimum idején jöttek világra. A jelenség erősebben érvényesült a nők, mint a férfiak körében.
A naptevékenység nem csupán az élettartamra volt hatással. A vizsgálat alanyait két csoportra osztották vagyoni helyzetük szerint, és megállapították, hogy a szerényebb anyagi körülmények között élő nők termékenysége fokozottabb naptevékenység idején kimutathatóan romlott. Hasonló jelenség a vagyonosabb nőknél és férfiaknák nem volt tapasztalható. „Először bizonyítottuk, hogy nem csupán az újszülöttek túlélési esélyei és várható élettartama kapcsolható statisztikailag össze a Nap aktivitásával, hanem a termékenység is” – írták a kutatók sajtóközleményükben. Hozzátették: a kutatás megállapításai nem biztos, hogy vonatkoztathatóak a modern kor emberére annak megváltozott életstílusa miatt.
Az alacsonyabb élettartam és a csökkent fertilitás hátterében több tényező állhat. Az egyik szerint a megnövekedett UV-sugárzás csökkenti a folsav (B9-vitamin) szintet az édesanyák szervezetében. A terhesség során a magzat növekedését és fejlődését leginkább a sejtosztódás határozza meg, ennek zavartalan lefolyásában pedig alapvető szerepe van ennek a vitaminnak. Ha folsavhiány lép fel, megnövekedik a vetélések, halva születések gyakorisága, valamint rosszabb egészségügyi állapotban lévő gyermekek jönnek a világra.
A kutatók szerint a magasabb szociális státuszú nők valószínűleg meg tudták úszni a fokozottabb naptevékenység károsító hatásait azzal, hogy kerülték a szabadban tartózkodást, illetve a megnövekedett UV-sugárzás egészségkárosító hatását mérséklő táplálékhoz jutottak.
A tanulmány korlátai között említhető, hogy a szakértők nem tudták megállapítani, hogy a születések a naptevékenységi maximum korai, vagy késői szakaszában történtek-e. Szintén nem lehetett teljes mértékben eldönteni, hogy az érintettek a születés előtt, vagy után voltak kitéve a megnövekedett UV-sugárzás károsító hatásainak. Ugyancsak nem ismert, hogy mi a helyzet az eltérő bőrszínű, vagy szélességi fokokon élő emberek esetében, így ezekkel kapcsolatban is további kutatások szükségesek. A tudósok szerint azért is fontos a fokozottabb UV-sugárzás hatásait tovább vizsgálni, mert a helyzet a klímaváltozással és az ózonréteg csökkenésével várhatóan tovább fog romlani. A tanulmányt a brit Királyi Természettudományos Akadémia biológiai tudományokkal foglalkozó folyóirata, a Proceedings of the Royal Society B jelentette meg.