A kutatók sokáig úgy vélték, hogy a főemlősök egyik legősibb, kihalt csoportjába (Plesiadapiformes) tartozó Purgatorius nevű kis állatka a földön sétált, és a főemlősök csak később tértek át a fánlakó életmódra. Az állat Montana állam északkeleti részén előkerült, 65 millió éves bokacsontjait tanulmányozva azonban a paleontológusok rájöttek, hogy az állat nem a földön, hanem a fákon élt, ahol gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozott.
„Abban a tankönyvben, amelyet jelenleg is használok a biológiai antropológiai kurzusaimhoz, még mindig olyan illusztráció szerepel a Purgatoriusról, ahol az állat a talajon mászkál. Remélhetőleg ez a mostani tanulmány megváltoztatja majd azt, hogy mit tanulnak a diákok a legősibb főemlősök evolúciójáról, és felhelyezi a fákra a Purgatoriust, oda, ahová valójában tartozik” - mondta Stephen Chester, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent cikk vezető szerzője.
Egészen mostanáig a paleontológusok csupán az állat fogait és állkapcsait tudták tanulmányozni, ami jórészt homályban hagyta az állat megjelenését és viselkedését. Amikor sikerült meghatározni a Purgatorius bokacsontjait (amelyek ugyanarról a területről kerültek elő, ahonnan a fogak), rögtön feltárult a lehetőség az állat életmódjának pontosabb meghatározására.
„A bokacsontok jelzik azt a mozgékonyságot, amely csak ezeknél a főemlősöknél és a ma élő közeli rokonaiknál figyelhető meg” - mondta Chester. „Ezek az egyedi jellemzők lehetővé teszik az olyan állatok számára, amilyen a Purgatorius, hogy elforgassa és az ágak megragadásához igazítsa a lábfejét, amikor a fákon közlekedik.”
A talajon lakó emlősöknél hiányoznak ezek a tulajdonságok, és jobban alkalmazkodtak a korlátozottabb előrefelé irányuló mozgáshoz.
A kutatás az eddigi legősibb fosszilis bizonyítékát találta meg annak, hogy a fán élés kulcsszerepet játszott a főemlősök evolúciójában. Lényegében ez azt is jelenti - mondták a kutatók -, hogy a főemlősök elválása a többi emlőstől nem volt drámai esemény. A főemlősöknél inkább apróbb változások alakultak ki, amelyek megkönnyítették a fák közötti navigációt és élelemkeresést.