Európai csillagászok az XXM-Newton röntgen űrteleszkóp segítségével egy másik csillagrendszeren példanélküli, 1310 km/s sebességgel áthaladó galaxist fedeztek fel. A korai típusú, tőlünk 1,4 milliárd fényév távolságra fekvő, és a sebessége alapján „golyó” galaxisnak elnevezett csillagrendszer tömege 200 trilliószorosa a Föld tömegének, és a fénysebesség 0.44 százalékával száguld át az Abell 4067 jelű galaxishalmazon.
A „puskagolyó” galaxis egyenesen a halmaz nagysűrűségű középpontja felé tart, és tisztán észlelhetők a száguldó galaxisról leváló anyagfelhők - nyilatkozta az erről a felfedezésről szóló, és az Astronomy and Astrophysics szaklapban közzétett tanulmány két szerzője, Gayoung Chon és Hans Boehringer.
A kölcsönható vagy ütköző galaxis tanulmányozása segít megérteni e különleges kozmikus ütközések hatásmechanizmusát. A kutatók jelenleg azt tanulmányozzák, hogy a „puskagolyó” galaxisból távozó anyagfelhők összefüggésbe hozhatók-e a kölcsönható galaxisok ütközésének lökéshullámaival.
Az akár több száz milliárd csillagból álló galaxisok vagy csillagvárosok által alkotott galaxishalmazok a világegyetem legnagyobb gravitációsan kötött objektumai. Egy-egy galaxishalmaz átlag 50-1000 galaxisból áll, de ismertek több tízezer csillagvárosból álló rendszerek is. Sok közöttük az erős röntgenforrás, mint a milyen az Abell 4067 jelű halmaz is.
Mindez arra utal, hogy ezekben a rendszerekben az intergalaktikus (a galaxisok közötti) térben jelentős mennyiségű gáznemű anyag található. További jellemzőjük a viszonylag nagy mennyiségű sötétanyag jelenléte. A Galaktikához legközelebbi rendszer a Pegazus-halmaz, amely 150 millió fényév távolságra fekszik tőlünk. A galaxishalmazok tömege elérheti a 10 x 1015 naptömeget, átmérőjük pedig a 3 X 107 fényévet. A legnagyobb ismert galaxishalamzok a Virgo, a Herkules és a Coma. Az újabb kutatások szerint lényegében mindegyik csillagváros része valamilyen galaxishalmaznak.
Kölcsönható vagy ütköző galaxis az olyan galaxis, amelyre egy másik, közel került csillagváros gravitációja gyakorol hatást. A két rendszer egymáshoz egyre közelebb kerülése miatt gyakoriak az ütközések is. A galaxist alkotó csillagok közötti távolság miatt a csillagütközések rendkívül ritkák, de a galaxisokon belül kiterjedt intersztelláris (csillagközi) por és gázfelhők kölcsönhatása miatt ezek összenyomódnak és felforrósodnak.
Emiatt a galaxisok ütközése a galaxisfejlődés fontos állomása, a felforrósodott gáz és portömegekben ugyanis intenzív csillagképződés indul be. A galaxismagokban lévő feketelyukak egyesülésekor roppant energia szabadul fel, ilyenkor néhány órára a galaxismag fényessége vetekedhet a világegyetem összes csillagáéval, mindeközben pedig igen jelentős gravitációs hullámok képződnek. Az ütközés folyamata több milliárd évig is eltarthat. A távoli jövőben a Tejútrendszerhez legközelebbi csillagváros, az Androméda-galaxis is ütközni fog tágabb kozmikus hazánkkal, a Galaktikával.