Rejtélyes kelta kultuszhelyre bukkantak Németországban

A kultikus területet körülvevő kőfal akár 2600 éves is lehet – a közelben már találtak kelta leleteket korábban.

Hatalmas kelta kőfal

A Fekete-erdőben, Langenenslingen közelében találtak rá német kutatók arra a kőfalra, amelynek nagysága és hossza alapján azt feltételezik, hogy fontos kelta kultikus helyszín része lehetett.

A fekete-erdei Langegegslingen közelében felfedezett hatalmas kelta eredetű kőfal fontos kultikus hely része lehetett Forrás: Landesamt Für Denkmalpflege

A mészkőből emelt falnak eddig csupán a széleit sikerült feltárni, de hamarosan megkezdődnek a munkálatok a teljes falhossz kiásásához.

Kelta leletek a Fekete-erdőben

A falmaradványok akár 2600 évesek is lehetnek – pontos kormeghatározás még nem történt, de a közelben, alig 9 kilométernyire, a nyersfordításban „Régi Kastélynak” nevezett hegygerincen talált kerámia- és fémeszközök, valamint Heuneburg kelta földvárának leletei alapján lehet arra következtetni, hogy nagyjából mikor épülhetett: az előzetes kormeghatározás szerint valamikor a Kr. e. 7. és 5. század között építhették.

Az egykor Heuneburg területén állt kelta település rekonstrukcója Forrás:wikimedia.org

Heuneburg egyébként azt a Dunához közel eső földvárat jelöli, amelyet Kr. e. 500 körül építettek át a kelták saját elképzeléseik szerint.

Ezekben az időkben egy nagy, fából épített fal vette körül a földvárat, amelynek egy kőfal nyújtott extra védelmet. Heuneburgot nem uralták túl sokáig a kelták – Kr. e. 450 és 400 között elhagyták, és a helyszín lakatlan maradt egészen a 7. századig.

A kelta Stonehenge

A kelták a Kr. e. 800 és Kr. u. 400 közötti periódusban főként Nyugat-Európában a normand területeken telepedtek le. A mai Franciaország és Belgium térségén kívül Németország nyugati részében is éltek kelta törzsek, főként a Fekete-erdő környékén, később pedig kiterjesztették a fennhatóságukat Spanyolországra, Portugáliára és Olaszország néhány részére is.

Kelta harcos és asszonya - a kelta viseletet bemutató rekonstrukció Forrás: wikimedia.org

Kr. e. 278-ra egészen Kis-Ázsiáig eljutottak, de a rómaiak a Kr. e. 1. századra visszaszorították őket a brit szigetekre. A Fekete-erdőben nem ez az első eset, hogy fontos kelta emlékeket találtak: 2011-ben nyilvánosságra hozták, hogy egy „kelta Stonehenge”-nek nevezett, naptárként használt sírdombra leltek Villingen-Schwenningentől nem messze – a sírokat úgy helyezték el a területen, hogy a téli és nyári napforduló idején tükrözzék a csillagképeket.

Emberi maradványok

Langenenslingenhez közel nem csak falmaradványokat, de egy kutat és és emberi csontokat is feltártak a kutatók. „Az áldozókút és az emberi maradványok arra utalnak, hogy ez egy hatalmas kultikus hely volt a Kr. e. 3. századig” – olvasható a Badem-Wuerttembergi műemlékvédelmi iroda közleményében.