Állkapcsok, 2014

A cápatámadásokról szóló hírek általában sokkolják a közvéleményt. A statisztikai adatok szerint azonban indokolatlan a páni félelem, mennyiségét tekintve ugyanis az állat által ember ellen elkövetett agressziók sorában a cápatámadások állnak az utolsó helyen.

A legkevesebb halálos áldozat

A Floridai Természettudományi Múzeum ad otthont a világ legnagyobb és legjobban feldolgozott tudományos adatbankjának, a cápatámadások statisztikáját feldolgozó International Shark Attack File (Nemzetközi Cápatámadási Dosszié, ISAF) projektnek. Az ISAF 1988-tól minden év februárjában teszi közzé az előző évi összesített globális adatokat a világóceánon történt cápatámadásokról.

A támadási statisztikák első helyén a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) áll Forrás: Elasmodiver

A George H. Burgess, az ISAF igazgató-kurátora által jegyzett most közzétett jelentés szerint 2014-ben a világon összesen 130 regisztrált cápatámadás történt, amelyből 3 végződött halálos eredménnyel. Az elmúlt 25 év fatalitási rátáját (a halálos kimenetelű agressziók számát) vizsgálva megállapítható, hogy 2014 volt a legkevesebb halálos áldozatot követelő év negyedszázados relációban.

Provokált és nem provokált agressziók

A 130 agresszióból 72 volt az úgynevezett nem provokált, és 58 a provokált esetek száma. A cápatámadások e két nagy csoportján belül nem provokált támadásnak nevezzük azokat az agressziókat, ahol a bekövetkezett támadás és az áldozat magatartása, tevékenysége között nem mutatható ki közvetlen összefüggés.

A regisztrált cápatámadások területi megoszlását ábrázoló térkép Forrás: International Shark Attack File/Florida Museum of Natural History

A provokált agressziók sorába pedig azokat a cápatámadásokat soroljuk, ahol az áldozat akár tudatos, akár szándékolatlan magatartása és a bekövetkezett támadás között közvetlen okozati összefüggés áll fenn. A provokált agressziók közé tartozik például, amikor a támadást az állat fogdosása, üldözése váltja ki, de ide soroljuk többek között a víz alatti szigonypuskás vadászat során bekövetkezett támadásokat is, amelyeket a vérző, vergődő zsákmány okoz, vagy a horogra illetve halászhálóba akadt cápák kiszabadítása alatt bekövetkezett harapásokat, de a vérző sebbel úszkálók, vagy akár a vízbe vizelők, színes, csillogó fürdőruhát viselők elleni támadásokat is.

A fürdőzők alkotják a cápatámadások célpontjainak második legnépesebb csoportját Forrás: Getty Images/(c) Martin Barraud/Martin Barraud

A tavalyi 72 nem provokált támadás valamivel kevesebb, mint a 2013-ben regisztrált 75 hasonló típusú eset. ( Az elmúlt 25 évben 2009-ben volt a legalacsonyabb a nem provokált támadások száma, 69 esettel.) 2014-ben ugyanakkor összességében több támadás történt, mint 2013-ban. Az összes esetből 9 támadás csónakok és kisebb hajók, 4 pedig repülőgép szerencsétlenség áldozatai ellen történt. Két posztmortális eset ismert tavalyról, amikor a cápák vízbe került holttesteket harapdáltak.

Az Egyesült Államok vezeti a területi listát

Toronymagasan az Egyesült Államok felségvizein történt a legtöbb cápatámadás 2014-ben, szám szerint 54, Hawaiit is beleértve. A második helyen Ausztrália áll 11 regisztrált agresszióval, a harmadik helyezett Dél-Afrika, ahol 2 támadás történt.

A röviduszonyú makócápát (Isurus oxyrhincus) is a potenciálisan veszélyes fajok közé sorolják Forrás: Michel Braunstein

Az összes többi egy-egy eset 63 különböző ország felségvizein történt. A tavalyi 3 halálos eredménnyel végződött cápatámadás közül kettő Ausztráliában, egy pedig Dél-Afrikában történt. (Éves átlagban 80-100 cápatámadást regisztrálnak a világtengeren, a halálos kimenetelű agressziók száma 5-10 körüli. Egyedül csak Indiában évente 50 000-en vesztik életüket mérgeskígyó marás miatt, kutyaharapás következtében éves átlagban világszerte 20 000-en, méhcsípésben 3000-en, vízilótámadás miatt 1000-en, krokodil és alligátor támadás miatt pedig 500-an halnak meg.)

Tavaly „szüzek” maradtak a légzőkészülékes búvárok

Az áldozatok csoportján belül 65 százalékkal továbbra is a szörfösök állnak az első helyen, őket pedig 32 százalékkal a fürdőzők követik. A harmadik csoportba a légzőcsöves búvárok (csak búvármaszkkal, légzőcsővel és uszonnyal úszkálók) tartoznak, a maguk 3 százalékos arányával. Érdemes megjegyezni, hogy viszont ezek túlnyomó része szigonypuskával vadászó búvár, lásd az előzőekben írtakat a provokált támadásokról.

Közeli víz alatti találkozó feketefoltos cápákkal (Carcharhinus limbatus). Tavaly nem történt búvárok elleni agresszió Forrás: Elter Tamás

A tavalyi évben légzőkészülékes búvárok ellen nem történt ismertté vált cápatámadás. Az áldozati korcsoportok arányaiban az elmúlt 25 év adatait vizsgálva, nincs érdemi változás.

Évek óta stabilan a szörfösök vezetik az áldozati listát Forrás: AP/Laura Joyce

Már hosszú ideje, hogy a szörfösök 50 százalék feletti aránnyal vezetik az áldozati listát, és abban sincs érdemi változás, hogy a második helyet stabilan a fürdőzők tartják.

A legveszedelmesebb fajok

Az ISAF adatait áttekintve, hosszú ideje nincs változás a legtöbb támadást illetve halálos kimenetelű agressziót okozó első három faj mezőnyében sem. Az első helyen a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias ) áll. Ez a tengeri nagyragadozó kozmopolita faj, és elsősorban a világtenger mérsékeltövi vizeiben honos, a trópusi területeken nagyon ritka.

A nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) támadásai a leggyakoribbak Forrás: Elter Tamás

A legtöbb nagy fehér támadás területileg Kaliforniára, Dél-Afrika atlanti partvidékére, valamint Ausztrália nyugati és déli vizeire koncentrálódik. (Az 1960-as 70-es évekig a Földközi-tenger vizeiben is rendszeresen előfordultak nagy fehér támadások.

A cápatámadások az állat ember elleni agresszióinak sorában az utolsó helyen állnak. Homoki tigriscápa (Carcharias taurus) alulnézetben Forrás: Elter Tamás

A mediterrán térségben az utolsó ismert nagy fehér cápa támadás 2008 október 6-án történt, az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán.) A második helyezett tigriscápa (Galeocerdo cuvier) trópusi-szubtrópusi cápafaj, amely szintén kozmopolita, és a karibi-térségtől Polinéziáig mindenütt előfordul a trópusi vizekben, köztük olyan elszeparált melléktengerekben is, mint amilyen a turisták körében különösen népszerű Vörös-tenger.

A második legveszedelmesebb, a tigriscápa (Galeocerdo cuvier) Forrás: Elter Tamás

Területi bontásban a Hawaii-szigetekről ismert a legtöbb tigriscápa támadás. A harmadik „helyezett” a tömzsi bikacápa (Carcharhinus leucas) amely szintén a trópusi vizek lakója, de például, hiányzik a Vörös-tengerből. A bikacápa az egyetlen, amely tökéletesen képes adaptálódni az édesvízhez. E sajátos tulajdonsága miatt gyakran felúszik a nagyobb trópusi folyamokon, mint például az Amazonason, vagy a Zambezin. Ez az egyetlen olyan cápafaj, amelytől folyami támadások is ismertek.