Fiatalabbak a csillagok, mint hittük

Minden eddiginél pontosabb képet készítettek az Európai Űrügynökség kutatói a világegyetem „legrégebbi fényéről”, azaz az ősrobbanás utófényléséről.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Planck űrtávcsöve szolgáltatta az adatokat ahhoz a kutatáshoz, amelyben az úgynevezett kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást vizsgálták. Ez a sugárzás akkor keletkezett, amikor csupán 380 ezer éves volt a most 13,7 milliárd éves Univerzum.

A sugárzással kapcsolatos korábbi elemzések szerint az első csillagok nagyjából az ősrobbanás után 420 millió évvel keletkeztek. Az új adatok szerint viszont a csillagok kialakulása inkább 560 millió évvel a Nagy Bumm után kezdődött meg.

Kialakulnak az első csillagok. Modellezés: Tom Abel, grafika: Ralf Kaehler (Stanford Egyetem) Forrás: Stanford University/Tom Abel, Ralf Kaehler

„Ez a 140 millió évnyi különbség talán nem tűnik jelentősnek az Univerzum 13,8 milliárd éves történetét tekintve,

de fontos különbség, ha azt akarjuk tudni, hogy egyes kulcsfontosságú események hogyan mentek végbe az ősidőkben”

– mondta a BBC online híroldalának George Efstathiou, a Planck-űrtávcsövet felhasználó nemzetközi kutatócsoport egyik vezetője.

Kialakulnak az első csillagok

Az ősrobbanás után először egy sötét időszak következett a táguló Univerzumban. Ekkor ugyanis még nem voltak fényforrások, még egyetlen csillag sem állt össze, és természetesen nem is világított. A teret hidrogén és hélium töltötte ki, amelyek semleges gáz formájában oszlottak el, de már ekkor is kisebb csomókat alkothattak.

Először jelenik meg a fény. Modellezés: John Wise, Tom Abel, grafika: Ralf Kaehler (Stanford Egyetem) Forrás: Stanford University/John Wise, Tom Abel, Ralf Kaehler

Ezekből a csomókból alakultak ki az első galaxisok, és az anyag sűrűsödése révén ezekben keletkeztek az első csillagok. Amikor utóbbiak „begyulladtak”, sugárzásuk ionizálta a csillagközi teret kitöltő hidrogéngázt. Nos, ezt az eseménysort helyezi az eddig megállapítottnál valamivel későbbre a legújabb űrtávcsöves vizsgálat.

Fényleni kezdenek az első csillagok a korai univerzumban. Modellezés: John Wise, Tom Abel, grafika: Ralf Kaehler (Stanford Egyetem) Forrás: Stanford University/John Wise, Tom Abel, Ralf Kaehler

Emlékeztető a Nagy Bummra

A Világegyetemet kitöltő mikrohullámú háttérsugárzást 1965-ben fedezték fel. A sugárzás hőmérséklete most 2,7 kelvin, vagyis ennyivel melegebb az abszolút nulla foknál.

A sugárzás a magas hőmérsékletű, táguló, korai Világegyetem sugárzásának maradványa, amely az évmilliárdok alatt ennyire lehűlt a tágulás során. Amikor az ősrobbanás után 380 ezer évvel kialakult a sugárzás, a korai Világegyetemben 3000 kelvin hőmérséklet volt a jellemző.