Palagáz: sokasodó kérdések Európából

MCKITTRICK, CA - MARCH 23: Pump jacks and wells are seen in an oil field on the Monterey Shale formation where gas and oil extraction using hydraulic fracturing, or fracking, is on the verge of a boom on March 23, 2014 near McKittrick, California. Critics of fracking in California cite concerns over water usage and possible chemical pollution of ground water sources as California farmers are forced to leave unprecedented expanses of fields fallow in one of the worst droughts in California history. Concerns also include the possibility of earthquakes triggered by the fracking process which injects water, sand and various chemicals under high pressure into the ground to break the rock to release oil and gas for extraction though a well. The 800-mile-long San Andreas Fault runs north and south on the western side of the Monterey Formation in the Central Valley and is thought to be the most dangerous fault in the nation. Proponents of the fracking boom saying that the expansion of petroleum extraction is good for the economy and security by developing more domestic energy sources and increasing gas and oil exports. David McNew/Getty Images/AFP

A palagáz nem csodaszer Európa energiagondjainak megoldására – olvasható az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének közelmúltban nyilvánosságra hozott dokumentumában. Állásfoglalásuk egybecseng az mta.hu által megkérdezett kutatók véleményével, akik egyúttal felhívták a figyelmet a feltáratlan készletek, a csökkenő kőolajár, valamint a környezetvédelmi aggályok okozta bizonytalanságra is.

"Tudományos vagy műszaki okok nem indokolják a palagáz hidraulikus repesztéssel történő feltárásának vagy kitermelésének betiltását" – olvasható az EASAC dokumentumában. A testület ugyanakkor figyelmeztet rá, hogy a palagáz az egyre korszerűbb technológia ellenére sem tekinthető csodaszernek sem a kontinens energiagondjainak megoldására, sem a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Aggályok és válaszok

Pápay József mérnök, akadémikus szerint az energiaforrások diverzifikációjára tett kísérletek érthetőek, hiszen az úgynevezett konvencionális szénhidrogének – kőolaj, földgáz – mennyisége véges.

Pumpák egy palagázmezőn Forrás: AFP/David Mcnew

"Egyes becslések szerint az Egyesült Államok mint legnagyobb felhasználó igazolt konvencionális készletei (95%-os megbízhatósággal) a jelenlegi fogyasztás mellett a kőolaj esetében 8, a földgáz esetében 12 esztendőre elegendőek" – mondta Pápay.

Elmondása szerint a vízszintes vagy horizontális fúrás, amikor a legalább ezer méter mélyre lefúrt központi járatból vízszintes furatok ágaznak szét, majd a beléjük pumpált vegyszeres vízzel repesztik szét a palarétegeket (nem konvencionális tárolókőzet), jól bevált, biztonságos technológia. Az előírások szigorú betartása mellett nem kell tartani környezetszennyezéstől.

Veszélyes vegyszerek

Ezzel a véleménnyel alapvetően egyetért Vida Gábor biológus, akadémikus is. De felhívta rá a figyelmet, hogy nem mindig lehet pontosan tudni, milyen vegyszereket használtak a feltárásnál. "Az egyik ilyen a poliakrilamid. Ez önmagában valóban nem veszélyes. Ha viszont alkotóelemeire bomlik, akkor akrilamidként már ismert neurotoxin, vagyis idegméreg. New York államban például ezért be is tiltották a használatát" – mondta az akadémikus. "Tették ezt annak ellenére, hogy a lebomlás lehetősége vitatott, és ha bekövetkezne is, akkor sem veszélyeztetné az ivóvízbázist, mivel a lelőhelyek ezer méternél is mélyebben fekszenek."

A metán is gondot okozhat

A másik környezetvédelmi aggály oka a kitermelés során elszökő metán. Az Egyesült Államoknak azokon a részein, ahol intenzív palagázbányászat folyik, megemelkedett a metánszint, aminek egyértelműen a kitermelés az oka. Ezért hangsúlyozta említett állásfoglalásában az EASAC is: csak akkor jelenthető ki, hogy a palagáz bányászata csökkentheti az üvegházhatású gázok által okozott globális felmelegedést, ha a metánkibocsátás a repesztés minden szakaszában megakadályozható – a fúrás megkezdésétől a kitermelési szakaszon át a kút lezárását követő időszakig (miként ez Európa-szerte már normává vált).

Múló eufória

A környezetvédelmi szempontok mellett a gazdaságossággal kapcsolatban is számos kérdést fogalmaznak meg a szakértők. "Az Egyesült Államokban több tízezer négyzetkilométernyi, gyakran rendkívül ritkán lakott területen százezres kútállomány található. A sűrűn lakott Európában ehhez képest még a palagázkincs pontos nagyságát sem ismerjük" – emelte ki Pápay József.

Ráadásul a palagázlelőhelyek feltárásában talán leginkább élen járó Lengyelországban is eddig 50 fúrásból csupán egy bizonyult gazdaságosnak. Európa legalább 20-25 évvel elmarad Észak-Amerika mögött.

Egy nem rég átadott palagáz kitermelő torony Lengyelországban Forrás: AFP/Janek Skarzynski

"A palagázzal kapcsolatos kezdeti eufória Lengyelországban már el is múlt" – hangsúlyozta Weiner Csaba, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. Mint fogalmazott: a tengerentúli geológiai adottságokhoz, társadalmi és gazdasági feltételekhez, szabályozási és környezetvédelmi előírásokhoz képest eltérő környezetben az adott (külföldi) társaságok döntenek, hogy belefognak-e a kutatásba, az érintett államokban megvannak-e egyáltalán ennek feltételei.

Ráadásul a csökkenő kőolajárak hatással vannak a hagyományos földgáz árára is. Az olajtermékárakhoz kötött hosszú távú ellátási szerződések nyomán a csökkenő olajárak begyűrűznek az importgáz-árakba, amelyek így szintén csökkennek. Ezek a folyamatok még inkább kétségessé teszik e beruházások gazdaságosságát.

"Az ellátás biztonsága szempontjából pedig régiónkban az ár meghatározó tényező" – tette hozzá Weiner Csaba.

Az USA-ban is ráfizetéses

Vida Gábor szerint még az Egyesült Államokban is sok helyen ráfizetéssel jutnak a palagázhoz. Az új lelőhelyek feltárását pedig egy, a közelmúltban a Nature-ben megjelent tanulmány is gazdaságtalannak nevezte. Az akadémikus úgy véli: a palagázzal kapcsolatban Magyarország feladata annak a rendkívül nehéz kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen lesz a kereslet-kínálat, illetve annak felmérése, hogy az Európai Unión belüli szén-dioxid-kibocsátás Magyarországra jutó kvótáját nem lépjük-e át, ha a lehetséges energiaforrások közül a palagázt a jövőben nagyobb arányban vesszük igénybe.

Az EASAC három fő kérdés megfontolását javasolja az Európai Uniónak

1. Hogyan lehetne kihasználni a palagázkészleteket Európában, ahol nagy a népsűrűség és kevés a használaton kívüli terület?
2. Hogyan érintené a palagáz-kitermelés az EU globális vezető szerepét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében?
3. Miként viszonyuljunk ahhoz, hogy az EU számos országában a közvélemény aggódva tekint a palagáz kitermelésének lehetőségére?

Az EASAC teljes állásfoglalása ide kattintva olvasható.