Pergamenbe kötött rejtély

A világ legtitokzatosabb kódexét még senkinek sem sikerült megfejtenie

A Voynich-kézirat  a kultúrtörténet legfurcsább dokumentuma, egy  senki által sem ismert  és értett  nyelven íródott titokzatos kódex. Stephen Bax 2014 februári szenzációsnak szánt bejelentése ellenére, - amely szerint sikerült megfejtenie a Voynich-kézirat néhány karakterét -, valójában nem kerültünk közelebb az „egyszemélyes” nyelven íródott misztikus középkori dokumentum elolvasásához.

A világ legrejtélyesebb kézirata

Az egykori tulajdonosa után Voynich-kéziratként ismert kódex a patinás Yale Egyetem (New Haven, Connecticut) Ritka Könyvek és Kéziratok Könyvtárának ( Rare Book and Manuscriptu Library) egyik leghíresebb darabja. A 235 oldalas borjúbőrből készült könyv 23 X 16 centiméteres finom velumlapjaira egykor lúdtollal írt a titokzatos szerző, még valamikor a 15. század első felében.

A világ legtitokzatosabb kódexét még senkinek sem sikerült megfejtenie Forrás: Yale University

Korábban néhány stílusjegy alapján úgy vélték, hogy a kódex 1450 és 1520 között íródhatott. Az Arizonai Egyetem sugárlaboratóriumában 2011-ben elvégzett C14 radiokarbon kormeghatározás eredménye szerint azonban az irat korábban, 1405 és 1440 között keletkezett. A kódex nem teljes, 36 oldal hiányzik belőle. A kézirat betűszerű karakterekből, és az írás törvényszerűségeit mutató jelsorozatokból álló szöveget tartalmaz.

A Yale Egyetem patinás könyvtárának régi könyv és kézirat részlegében őrzik a titokzatos relikviát Forrás: Wikimedia Commons

A szövegben 20-30 rendszeresen illetve egynél több alkalommal ismétlődő karaktert sikerült azonosítani, de több tucatra tehető azoknak az unikális jeleknek a száma, amelyek csak egyszer szerepelnek. A Voynich-kézirat mintegy 35 ezer, senki által sem értett „szóból” áll. A statisztikai elemzés azt mutatja, hogy a természetes nyelvekéhez hasonló a szerkezete; úgy néz ki, mintha hangtani és helyesírási törvényszerűségeket követne a szöveg.

A kódexben helyenként rendkívül furcsa, nehezen értelmezhető ábrák láthatók Forrás: Yale University

A szakértők többször és részletesen megvizsgálták a vonalvezetés sajátosságait is, amely finom, és simán egyenletes. A szakemberek szerint ez azt mutatja, hogy az ismeretlen szerző értette is, amit írt. A Voynich-kézirat ismeretlen szerző, valószínűleg csak erre az alkalomra kreált ismeretlen nyelven, ismeretlen célból megírt rejtélyes alkotása, amit eddig még senkinek sem sikerült megfejtenie.

Furcsa növények és földöntúli alakok

A különleges kódex az érthetetlen szövegen kívül számos, nem kevésbé furcsa kézi festésű ábrát is tartalmaz. Több kutató az ábrák alapján próbál a kódex tartalmára következtetni. A képek tárgyukat tekintve öt nagyobb csoportra, asztronómiai-asztrológiai szimbólumokra, térképszerű grafikákra, emberi alakokra, herbáriumi illetve botanikai jellegű ábrákra, és kozmológiai képekre oszthatók. A különösen gyakori növényábrázolások között találunk néhány olyat, amelyek viszonylag pontosan illetve felismerhetően jelenítenek meg egy-egy növényfajt, de a Voynich-kézirat szép számmal tartalmaz a sci-fi filmek világát idéző, soha nem látott virágszörnyeket is.

A kéziratban igen sok a növényi ábra, ezek között jól felismerhetők, és igencsak misztikusak is akadnak Forrás: Yale University

Az asztronómiai ábrák között kétségkívül az a legérdekesebb kép, amely egy spirális extragalaxisra hajaz. Ismerve a 15. század derekának csillagászati ismereteit, mindez több mint érdekes. Az emberábrázolások szokványosnak mondhatók, és különösen gyakoriak a női alakok. Viszont számos kép nehezen értelmezhető környezetbe helyezi el az alakokat, mindez pedig további találgatásokra adhat okot.A Voynich-kézirat képvilágának elemzése alapján egyes szakértők gyógynövényekről szóló munkának vélik, mások úgy gondolják, hogy a kódex inkább asztrológiai és jóskönyv lehet.

Extragalaxisra hasonlító rajz (baloldalon) a Voynich-kéziratban, amely galaktikus spirálszerkezetre emlékeztet Forrás: Origo

Ezek természetesen csak feltételezések, hiszen ahhoz, hogy eldönthetővé váljon ez a kérdés, el kellene tudnunk olvasni a Voynich-kéziratot. Ez az viszont, ami még senkinek sem sikerült. Ha a kedves olvasó kedvet kapott az írásfejtéshez, nem kell hogy kutatási engedélyt szerezzen be a Yale Egyetemtől, elég, ha itt tanulmányozza a Voynich –kéziratot, a maga teljes valóságában.

A prágai vártól a Yale könyvtáráig

A Voynich kézirat első írásos emlékei a 17. századból származnak. Georg Baresch prágai alkimista, a híres jezsuita tudós, Athanasius Kircher részére 1639-ben írt levelében azt állítja, hogy a kézirat korábban II. Rudolf tulajdonában volt. Baresch még azt is tudni véli, hogy a császár 600 aranydukátért jutott a Francis Bacon-nak tulajdonítot, és ezért számára becses kézirathoz. Ismerve a leghóbortosabb Habsburg, Rudolf életútját, egyáltalán nem tűnik életszerűtlennek Baresch története.

II. Rudolf császár portréja. Egyes források szerint a Voynich-kézirat a hóbortos, különc uralkodó gyűjteményét gyarapította Forrás: Wikimedia Commons

Rudolf uralkodása idején (1576-1611) a prágai udvart ellepték a csillagjósok, alkimisták, ilyen-olyan kétes hátterű kalandorok, de mellettük komoly tudósokat is alkalmazott a császár, mint például a csillagász Keplert és Tycho Brahét. A Hradzsint elöntötték a Rudolf által felvásárolt mindenféle furcsa relikviák, amelyek a hibbant uralkodó lemondatása után szanaszét szóródtak. A Voynich-kézirat így kerülhetett Baresch-hez, majd a jezsuita Kircher birtokába, akinek a halála után tanintézete, a római Collegium Romanum könyvtárába került a titokzatos irat. ( Athanasius Kircher készítette az első etióp-kopt szótárt, és a tudós szerzetes meggyőződéssel hitte, képes lesz megfejteni a Voynich-kéziratot.

Rudolf meggyőződéssel vallotta, hogy a kézirat a 13. század híres gondolkodója, Francis Bacon munkája Forrás: Wikimedia Commons

Nem ő volt az egyetlen, aki túlontúl optimistának bizonyult.) Közel 200 év alatt feledésbe merült a furcsa irat. 1870-ben amikor II. Viktor Emánuel olasz király megszállta a Vatikánt elhatározta, hogy kisajátítják az egyházi javak egy részét, köztük a Collegium Romanum könyvtárát is. Ami a jezsuiták birtokában maradt a gyűjteményből, az a Villa Mandragoréba került. 1912-ben a jezsuiták úgy döntöttek, hogy a könyvek és kéziratok egy részét értékesítik.

Akiről a rejtélyes irat a nevét kapta: Wilfrid M. Voynich, lengyel-litván származású, 1914-től New Yorkban élő könyvkereskedő Forrás: Wikimedia.org

Az érthetetlen tartalmú kódex így került egy lengyel-litván nemesi származású londoni antikvárius, Wilfrid M. Voynich tulajdonába. Voynich 1930 március 19-én bekövetkezett halála után özvegye, Ethel Lillian Voynich örökölte a kéziratot, majd 1969-ben adományozás útján került a Yale Egyetem tulajdonába.

A legnagyobbak sem boldogultak vele

Az elmúlt néhány évtizedben a titokzatos kézirat amolyan kódfejtők Mount Everestjévé vált, azzal a nem lényegtelen különbséggel, hogy itt egyelőre még nem bukkant fel a rejtjelfejtők Edmund Hillary-ja. Az 1960-as évek végén újra összeállt a „nagy csapat”, a legendás Bletchley Park csoport, amelynek tagjai a második világháború idején többek között megfejtették a feltörhetetlennek hitt német Enigma készülék rejtjelkódjait is.

A legendás Bletchley Park. A második világháború alatt itt fejtették meg a feltörhetetlennek tartott német Enigmát. A Voynich-kézirat azonban kifogott a neves kódfejtőkön Forrás: Wikimedia Commons

A derék veterán kódfejtőkön azonban kifogott a középkori kézirat, semmit sem tudtak elolvasni belőle. A szupertechnikával felszerelt Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség magabiztos rejtjelfejtői úgy vélték, számukra nincs olyan, hogy lehetetlen. Az 1980-as években az amerikaiak több programot fejlesztettek ki a Voynich-kézirat megfejtésére, köztük olyan szoftvereket, amelyek grafikákat jelekké, jeleket pedig grafikává alakítottak át. A programokat a kettestől egészen a 64-es számrendszerig átfutatták számos verzióban, de a végén ők is kénytelenek voltak széttárni karjaikat.

Egyesek John Dee-t, a híres misztikust vélik a kézirat szerzőjének Forrás: Wkimedia Commons

A legutolsó hír 2014 februárjából származik a Voynich-kézirat megfejtésének frontjáról; Stephen Bax, a University of Bedfordshire nyelvészprofesszora bejelentette, hogy 14 karaktert sikerült dekódolnia a kéziratból, amelyek segítségével néhány szót, így a borókát, és a Taurus (Bika) csillagkép nevét. A szakember a hieroglifák megfejtéséhez használt módszert alkalmazza, próbál tulajdonneveket találni, majd ezek segítségével eljutni a köznevekig. Mindehhez önkritikusan hozzátette, hogy még nagyon messze állunk attól, hogy a kéziratot el is olvashassuk.

Találgatások gyöngyszemei

Addig maradnak a találgatások, feltételezések. Egyesek szerint az egész szimpla csalás, értelmetlen „tohuvabohu” , azért nem lehet megfejteni. Ezeken a vélekedéseken már túllépett a tudomány. Más teóriák szerint a kézirat egyedülálló, Nostradamus próféciáival vetélkedő jóskönyv, amely kódolt üzenet az emberi civilizáció jövőjéről.

Füvész vagy jóskönyv, netán-tán Atlantisz története? Reméljük, előbb-utóbb kiderül Forrás: Origo

Természetesen, ezt az érdekes vélekedést sem támasztja alá semmi. Néhány, még élénkebb fantáziával megáldott önkéntes Voynich-kézirat kutató egyenesen úgy véli, hogy a kódex Atlantisz utolsó krónikája, szerintük erre utalnak a térképszerű ábrák is. Mindezt nem kommentálva egyet határozottan megígérhetünk; a kézirat megfejtéséről azonnal tudósítani fogunk. De nagyon valószínű, hogy addig is még sok víz fog lefolyni a Dunán…