Szinte-szinte súrolt minket egy csillag

A Naprendszert megközelítő csillagpáros. A vörös törpe (a háttérben) tömege a Nap tömegének mindössze 8 százaléka, párja, a barna törpe tömege a Napénak a 6 százaléka. Ebből következően nem valószínű, hogy nagy felfordulást okoztak volna az Oort-felhőben. A fantáziarajzon a Napot fényes csillagként ábrázolták

Csillagászati értelemben nagyon közel, mindössze 0,8 fényévnyire közelítette meg egy vörös törpecsillag a Naprendszert. A szóban forgó csillagot másfél éve fedezték fel.

7568,4 milliárd kilométer a mindennapi életben elképesztően nagy távolság. Alig tudjuk elképzelni, hiszen az Egyenlítő hossza csupán körülbelül 40 075 kilométer. Csillagászati értelemben ez a 7,6 billió kilométer meglehetősen kis távolságnak számít, alig 0,8 fényév.

Nos, amerikai, európai, chilei és dél-afrikai csillagászok számításai szerint a Földhöz ilyen közel suhant el egy csillag. Az esemény 70 ezer évvel ezelőtt történt – közölte a Rochesteri Egyetem.

Egyszeri esemény

A jelenség azért is érdekes, mert jelenlegi ismereteink szerint a Naprendszert sem azelőtt, sem azután nem közelítette meg jobban egy csillag. A távolságok összevetéséért érdemes figyelembe venni, hogy a hozzánk legközelebb eső csillag, a Proxima Centauri 4,2 fényév távolságban található.

A Naprendszert megközelítő csillagpáros. A vörös törpe (a háttérben) tömege a Nap tömegének mindössze 8 százaléka, párja, a barna törpe tömege a Napénak a 6 százaléka. Ebből következően nem valószínű, hogy nagy felfordulást okoztak volna az Oort-felhőben. A fantáziarajzon a Napot fényes csillagként ábrázolták Forrás: University of Rochester/Michael Osadciw

Hogy még érdekesebb legyen a történet: a szóban forgó égitest, a Scholz-csillag egy kettőcsillag egyik tagja. 2013-ban fedezte fel a német Ralf-Dieter Scholz asztronómus. Párja egy barna törpecsillag. Az ilyen csillagok túl kis tömegűek ahhoz, hogy stabilan beinduljon bennük a magfúzió, vagyis a hidrogénatomok egyesülése.

A Naprendszer határán járt

A Scholz-csillag pályájának elemzéséből az derült ki, hogy 52 ezer csillagászati egységnyire közelítette meg a Napot (1 csillagászati egység a Nap és a Föld átlagos távolságának felel meg, ami kerekítve 150 millió kilométer).

A Naprendszer sematikus ábrája. A Naprendszer peremvidéke csaknem egy fényév távolságban található Forrás: Wikimedia Commons

Ebből az következik, hogy a csillag az úgynevezett Oort-felhőn suhant át. A Naprendszernek ez a távoli övezete a Naptól 10 ezer és 50 ezer csillagászati egység közti távolságra van. Ez a Naprendszer peremvidéke, több százmilliárd üstökösmag, jég- és szikladarab található benne.

Alig fénylik

A Scholz-csillag a vörös törpék kategóriájába tartozik. Ezek kicsi, viszonylag hideg csillagok, felszínükön a hőmérséklet nem éri el a 3500 Kelvin-fokot, ezért csak alig bocsátanak ki fényt. Amikor a csillag a közelünkben járt, alig 10 magnitúdó volt a fényessége. Ez azt jelenti, hogy mintegy ötvenszer halványabb volt a szabad szemmel látható égitesteknél.

A vörös törpék az Univerzum leghosszabb életciklussal rendelkező csillagai, élettartamuk elérheti a 10 milliárd évet is Forrás: Wikimedia Commons

A vörös törpék viszont magnetikusan aktívak, vagyis nem kizárt, hogy nagyon rövid időre a Scholz-csillag is nagyon felfénylett. Amennyiben ez valóban megtörtént, akkor kőkorszaki őseink pár órán át láthatták az átsuhanó csillagot.

Azóta is távolodik

A csillag jelenleg 20 fényév távolságban van a Naprendszertől. Mozgásának jellegzetességeiből a csillagászok arra következtettek, hogy vagy egyenesen felénk tart, vagy egy időben viszonylag közeli találkozó után távolodik tőlünk.

A színképelemzés azt igazolta, hogy a Scholz-csillag távolodik a Naprendszertől – magyarázta Eric Mamajek, a Rochesteri Egyetem csillagásza. A felfedezésről a kutatócsoport az Astrophysical Journal Letters szakfolyóiratban számolt be.