A Rosetta szombaton hat kilométerre közelítette meg 67/P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst. A nagy felbontású képek az üstökös felszínének szikláit és a „kontrasztos terep meglepő részleteit” mutatták meg
A felszínen szerteszét heverő sziklák nagysága a méterestől a több tíz méteresig terjed. A felvételek készítésekor a nap pontosan az űrszonda mögött sütött, így a fényviszonyok optimálisan alakultak – jelentette be az Európai Űrügynökség, az ESA.
Míg a Rosetta az üstökös közelében tartózkodott, nemcsak felvételeket készített, hanem mintát is vett az égitest légkörének felszínhez legközelebbi rétegeiből. Az űrszonda szombati manőverének célja az volt, hogy a kutatók képet alkothassanak arról, miként szabadulnak fel a gázok és a por az üstökös felszínén.
A Rosetta 2004-ben indult a Földről, hogy tízéves utazás után az üstökös közelébe érjen. Philae nevű leszállóegysége tavaly novemberben hétórás szabadesés után érte el a Földtől több mint 510 millió kilométerre lévő üstökös felszínét, ahol mintákat gyűjtött. A Rosetta azóta az üstökös körül kering.
A Rosetta-misszió az ESA legnagyobb projektje, amelynek révén a csillagászok, bolygókutatók bepillanthatnak abba, hogy milyen viszonyok uralkodtak a Naprendszerben kialakulása idején, 4,6 milliárd évvel ezelőtt.