A Journal of Mammalogy folyóiratban közzétett tanulmány szerint az ikonikus fekete-fehér medvék nem mindig vágynak a magányra és összetett társadalmi életet élnek. „A panda egy <
A pandák nevei: Pan-pan, Mej-mej és Csung-csung (mindhárman felnőtt nőstények), valamint Long-long (fiatal nőstény) és Csuan-csuan (hím). Miután felrakták rájuk a high-tech kütyüket a tudósok szabadon engedték a pandákat. „Ez nagyszerű lehetőség arra, hogy egy titkos, idáig zárt társadalomba nyerjünk betekintést” – mondta a kutatás másik társszerzője, Jindong Zhang. Hall hozzátette: „Az összes adatot láttuk arról, hogy hova mentek és ezeket le is képeztük. Izgalmas volt leülni és egy egész éven keresztül nézni a világuk kibontakozását.”
A kutatók megállapították, hogy a felnőtt hím Csuan-csuan és a felnőtt nőstény Mej-mej sokat voltak együtt az őszi időszakban és a tavaszi párzáskor. Ez alatt az idő alatt Long-long, a fiatal nőstény panda is hozzájuk társult. A hím, Csuan-csuan többet „utazott” náluk, ám gyakran visszatért, hogy ellenőrizze a nőstényeket. A látogatások alkalmával bűzmirigyeit a közeli fákhoz dörzsölte, így hagyta ott az illatát. A nőstények hűségesek maradtak hozzá, így ezek szerint a szag nem illant el.
A kutatók még mindig vizsgálják az állatok szexuális szokásait. A kínai kormány óvja a veszélyeztetett pandákat, így több mint egy évtizedig tiltotta a GPS nyomkövetők használatát. Emiatt nem lehet sokat tudni az életük intim pillanatairól. A tudósok azt is megállapították, hogy a pandák harminc kedvelt helyet választottak a bambuszmajszoláshoz, ahol sok időt eltöltöttek.
„Szeretnek leülni és a saját területükön enni, de ha az élelem fogytán van, tovább kell menniük a következő helyre” – magyarázta Hall.
A GPS nyomkövetés alapján kiderült, hogy az öt panda mindig visszatért a kedvenc „vendéglátóhelyére”, függetlenül attól, hogy mennyi időt tartózkodott távol tőle (a vizsgált egyedek esetében ez az időtartam hat hónap volt). Ez azt sugallja, hogy emlékeztek a jó lakomákra és visszatérve újra ezt várták. A kutatók hozzáteszik, hogy a különleges helyszínekre való visszatérés azért is fontos, hogy ott más pandákkal is kommunikáljanak.
A vadon élő pandák száma közel 17%-kal nőtt, ám az éghajlatváltozások, az élőhelyek feldarabolódása és az emberi behatások továbbra is veszélyeztetik őket.