Betekintettek a szerelmesek agyába

Neural network. Computer artwork of a brain in side view, with the brain's neural network represented by lines and flashes. A neural network is made up of nerve cells (neurons).

A szerelem alapvető szimbólumának a szív számít, pedig a nemes érzelem forrását az agyban kell keresni. Egy kínai kutatócsoport első ízben vizsgálta meg, hogyan reagál az agyunk, ha találkozunk életünk párjával.

A kutatócsoport egy kínai egyetem (Southwest University) 100 hallgatójának agyát vizsgálta és kiderült, hogy a jutalmazásért, motivációért, érzelemért és szociális interakciókért felelős agyterületek aktivitásában következett be változás, ha az érintettek szerelmesek voltak – áll a Frontiers in Human Neuroscience című szaklapban megjelent kutatásban.

A szakemberek funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal (fMRI) hasonlították össze három, vegyesen férfiakból és nőkből álló csoport agyi aktivitását. Az első csoportba 34 olyan ember tartozott, akik legalább négy hónapja szerelmesek voltak, a második csoport frissen szakított személyekből állt, a harmadik csoport 32 tagja pedig még sohasem tapasztalta meg a szerelem érzését. Az alanyok életkorában, anyagi helyzetében, végzettségében nem volt számottevő eltérés.

Ezek az agyterületek válnak aktívvá

A vizsgálatok alatt a kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy ne gondoljanak különösebben semmire és ezáltal ne torzítsák a kapott eredményeket. A vizsgálat alapján nem kevés agyterület aktiválódik a szerelmeseknél. Vegyünk egy nagy levegőt, és tekintsük át ezeket!

• A jutalmazásban, empátiában és döntéshozatalban is résztvevő elülső dorzális cinguláris agykéreg.
• Az érzelmek szabályozásában is szerepet játszó insula.
• A törzsdúcok részét képező nucleus caudatus, amely a jutalmazás mellett a szerelemben és az anyai szeretetben is alapvetően közreműködhet.
• Az érzelmi reakciók feldolgozását és raktározását végző amigdala.
• Az agy jutalomközpontjának nevezett terület, a nucleus accumbens.
• A temporoparietális csomópont, mely többek között az éntudatért felel. Hibás működése a testen kívüli élmény kialakulásához vezethet.
• A személyes emlékek sikeres felidézésekor aktiválódó hátsó cinguláris agykéreg
• A mediális prefrontális agykéreg – korábbi kutatások megállapították, hogy ez a terület felelős azért, hogy ki tetszik meg nekünk első látásra és ki nem
• A fali lebeny egy része (lobulus parietalis inferior), amely az arckifejezések érzékeléséért felel.
• Az ugyancsak a fali lebeny egyik részét alkotó, a tudatosság, az önmagunkról kialakított kép és az emlékfelidézés terén központi szerepet játszó precuneus.
• A halántéki lebeny.

Minél régebb óta tartott egy szerelem, az előbb felsorolt agyterületek aktivitása annál erősebb volt. Ezzel szemben azoknál, akik szakítottak, pont az ellenkezője volt tapasztalható: minél régebben történt meg a szétválás, annál gyengébben működtek ezek a területek. A nucleus caudatusnak itt különösen érdekes szerep jutott, ugyanis a vizsgálat eredménye szerint segített feldolgozni a szakítással járó fájdalmat.

A kutatók abban bíznak, hogy az eredmények alapján közelebb jutunk az emberi érzelmek tudományos megismeréséhez és talán azt is „diagnosztizálni tudjuk” ki számít ténylegesen szerelmesnek és ki nem.

Forrás: Origo

A tanulmány korlátai

Bár első látásra a tanulmány lerántja a leplet az emberi érzelmek legbenső titkairól, azért vannak hiányosságai. Az egyik legnagyobb hátulütő, hogy a diákok önbevallásán alapult, azaz nem kérdőjelezte meg, mennyire voltak őszinték a hallgatók érzelmei. A másik nagy hiányosság, hogy a kutatás nem határozta meg egyértelműen, milyen intenzitású agyi aktivitás számít alapállapotnak. A szerzők a jövőben érdekes vizsgálati szempontnak tartanák, hogy ugyanazon személyek agyi működését figyelnék meg a szerelemi állapot alatt és annak elmúltával. Így teljesen kiküszöbölhetőek lennének a különböző emberek agyi működése közötti eltérések.