A Philae novemberben landolt az üstökös árnyékban lévő felszínén, ahol rövid adatgyűjtés után napelemes tápegységei kimerültek. A Nap energiájára van szükség ahhoz, hogy felébredjen és elkezdjen kommunikálni az európai irányítóközponttal. Mostanra került az üstökös a Naphoz olyan közelségbe, hogy a Philae ismét működőképes lesz, ezért a Rosetta kommunikációs berendezéseit bekapcsolták a jel fogására.
„A Philae jelenleg kétszer annyi napenergiát kap, mint múlt év novemberének végén” – magyarázza Stephan Ulamecet, a leszállóegység projektmenedzsere. A küldetést lebonyolító Európai Űrügynökség, az ESA azt közölte, hogy a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös, a nyomába szegődött Rosetta és a Philae jelenleg mintegy 320 millió kilométerre van a Naptól, és mintegy 500 millió kilométerre a Földtől.
„Valószínűleg még túlságosan hideg van ahhoz, hogy a leszállóegység felébredjen, de érdemes próbálkozni. A feltételek minden egyes nap elteltével javulnak” – mondja Ulamec.
Számos körülménynek kell megfelelni ahhoz, hogy a Philae ismét elkezdjen működni, és az irányítóközpont munkára bírja. Először is belsejének legalább -45 Celsius-fokos hőmérsékletűnek kell lennie ahhoz, hogy a robot felébredhessen téli álmából.
Leszállási helyén csak csekély napfény éri a Philae-t, és a felszíni hőmérséklet jóval alacsonyabb, mint az eredetileg tervezett leszállóhely térségében. Ráadásul a leszállóegységnek legalább 5,5 watt energiát kell generálnia napeleme segítségével ahhoz, hogy felébredjen.
A Philae-t úgy tervezték, hogy 2014 novembere óta
az összes létező napenergiát felmelegedésére használta fel
– magyarázza Koen Guerts, az irányítóközpont szakembere. Amint érzékeli, hogy 5,5 wattnál több energiát kap, és belső hőmérséklete több mint -45 Celsius fok, felébred és megpróbálja feltölteni elemeit.
Amint eléri a szükséges feltöltöttséget, minden 30 percben bekapcsolja adóvevőjét, és várja a Rosettáról érkező jeleket. Ez nagyon alacsonyan feltöltött állapotban is lehetséges. „Jelenleg nem tudjuk, hogy felébredt-e. Ahhoz, hogy válaszoljon, be kell kapcsolnia jeladóját, ami csak többletenergia segítségével lehetséges” – mondja Guerts.
A szakemberek lehetségesnek tartják, hogy a szonda már nincs passzív állapotban, de nincsenek még annyira feltöltődve az elemei, hogy megindulhasson a kommunikáció a Rosettával. 19 wattnyi energia szükséges ahhoz, hogy a Philae elkezdjen működni és helyreálljon a kétirányú kapcsolat.
Március 12. és március 20. között a Rosetta jeleket küld a leszállórobotra, és várja válaszát. A kapcsolat legvalószínűbben akkor jöhet létre, amikor az űrszonda pályája tizenegy alkalommal olyan kedvező pozícióba kerül az üstökösön lévő leszállóegység „nappali” idejével összevetve, vagyis a Philae-t jól süti a Nap, és napelemei ellátják energiával.
A Rosetta-misszió az ESA legnagyobb projektje, amellyel először sikerült landolni egy üstökösmag felszínén. A kapott eredmények révén pontosabb lehet a kép arról, milyen viszonyok uralkodtak a Naprendszerben kialakulása korai szakaszában, 4,6 milliárd évvel ezelőtt.