El Pilar az izgalmas, történelmi leletekben bővelkedő maja világ egyik leggazdagabb helyszíne. A Belize és Guatemala határán található archeológiai körzetben még 2013-ban fedezték fel azt a citadellát, amely igencsak kitűnik a környéken korábban feltárt maja metropolisz építményei közül. El Pilar területén legalább 15 maja épületegyüttes található, összesen ötvenhektárnyi területen.
A központban egy labdapálya, egy grandiózus palota, valamint egy töltésút található, amely belize-i területről vezet át guatemalai vidékre.
Néhány épület akár a 15-20 méteres magasságot is elérheti. El Pilar területén a maják először Kr. e. 250 körül kezdtek el építkezni, majd a preklasszikus és klasszikus időszakban is folytatódott a városépítés. A legnagyobb palotákat a klasszikus kor vége felé húzták fel, amikor a maja birodalom virágkorát élte.
Anabel Ford, a Santa Barbarai Kaliforniai Egyetem kutatója már több mint harminc éve vizsgálja az El Pilar-i romokat – de ahhoz foghatót, amit 2013-ban találtak, még ő sem látott.
Az őserdők sűrű lombkoronája miatt gyakran használt LiDAR távérzékelési módszerrel ugyanis különös, citadellaszerű építményre bukkantak a városközponttól nem messze, amely egyáltalán nem hasonlít a korábban itt feltárt struktúrákhoz.
A LiDAR
A LiDAR lézerradaros technológiát általában akkor használják, ha a terepi kutatások valamilyen külső körülmény (például a vastag lombkorona) miatt nehézkesek, vagy éppen lehetetlenek. A LiDAR (Light Detection And Ranging) olyan optikai távérzékelő technológia, amellyel elsődlegesen a céltárgy távolságát lehet meghatározni. A LiDAR eszköz lézerforrásból, szkennerből, és egy speciális GPS-vevőből áll. Kétféle speciális radar létezik: az egyik topográfiai (infravöröshöz közeli lézert használ a terep felszíni átvizsgálásához), a másik pedig mélységmérő (zöld fénnyel dolgozik, amellyel a víz alatt is kutathat) eszköz. Számos tudományág, így például a régészet, térképészet, földrajz, geomorfológia, a légkörfizika vagy a meteorológia is használja a LiDAR technológiát.
Az elszigetelt erődítmény
A LiDAR-átvizsgálás segített betekinteni El Pilar eddig felfedezetlen területeire – a kutatók sok olyan, ember alkotta komplexumot fedeztek fel, amelyek beleillenek a klasszikus maja építészeti kultúrába. De a citadella kilóg a sorból.
Az épületegyüttes egy hegygerinc tetején áll, mintha valamiféle védelmi erődítményként húzták volna fel. Koncentrikus teraszain négy templomszerű, három-négy méter magas tornyot láthatunk. Míg El Pilar többi építménye egymáshoz közel helyezkedik el, ez tőlük távolabb, kissé elszigetelve áll.
Ford és kollégái szerint három magyarázat lehetséges a citadella jelenlétére – amennyiben a legtöbb épülethez hasonlóan a klasszikus periódusban épült, akkor valószínű elszigetelt rendeltetése lehetett, és nem együttesen használták a többi maja épületkomplexummal.
Ha a korábbi, preklasszikus időszakban építették (Kr. e. 250-nél korábban), akkor érthető, külsőre miért tér el a megszokottól: ekkor ugyanis még nem volt jellemző a nagyobb, nyitott udvarok kialakítása. A harmadik eshetőség az, hogy a posztklasszikus periódusban (1200 után) készült, amikor több védelmi rendszer épült ki – ez megmagyarázná az erődszerű külső jegyeket.
Ahhoz, hogy a kutatók biztosat tudjanak mondani, felszíni vizsgálatok szükségesek – Ford és kollégái úgy tervezik, hogy még idén visszatérnek El Pilarba, és megkezdik az ásatásokat. „Sokat meg lehet tudni a citadelláról, ha megállapítjuk, mikor építették” – nyilatkozta Anabel Ford. –„De ehhez az kell, hogy lássuk a kivitelezés ütemét, találjunk különböző kerámiákat, és szénmintákat vegyünk C14-es vizsgálatokhoz.”