Hatalmas földalatti várost találtak Törökországban

Kappadókia területe a földalatti városokon kívül a Tündérkéményeiről híres, amelyek eső és szél által formált természetes képződmények

Hatalmas földalatti várost találtak a törökországi Kappadókiában – az ezerötszáz éves járatrendszer akár a világ legnagyobbja is lehet, ha bebizonyosodik, hogy igazak az előzetes felmérések.

Rejtélyes, hatalmas alagútrendszer a vár alatt

Kappadókiát, Törökország egy ősi, gazdag történelmi múlttal rendelkező területét általában az úgynevezett Tündérkéményekről, sziklatemplomairól, és a Göreme Nemzeti Park kietlen, holdbéli tájairól ismerik legtöbben. Gyakoriak errefelé az első keresztényeknek menedéket nyújtó, hosszú földalatti járatrendszerek – valószínű, hogy most az egyik legnagyobbra bukkantak rá Nevşehir vára alatt.

Kappadókia területe a földalatti városokon kívül a Tündérkéményeiről híres, amelyek eső és szél által formált természetes képződmények Forrás: Wikimedia Commons

Az alagútrendszer bejáratát építőmunkások fedezték fel még 2013-ban a kastélydombon, amikor egy városrendezési projekten dolgoztak. A munkálatokat rögtön abbahagyták, és archeológusok valamint geofizikusok kezdték meg a helyszín aprólékos vizsgálatát.

Üçhisar sziklaerődítménye - ez a második legfontosabb illyen típusú antik építmény Nevsehir tartományában Forrás: Flickr/Başak Ekinci

Először úgy vélték, a járatok akár 3000 évesek is lehetnek, de egyre valószínűbb, hogy a korai bizánci időszakból, azaz a Kr. u. 4-5. századból származnak. A megtalált őrlőkövek, kőkeresztek és kerámiák bizonyítják, hogy az alagutakat ebben az időszakban már biztosan használták, valószínű, egészen az oszmán megszállásig.

Kappadókia rövid története

Kappadókia Törökország középső részén terül el, először a Kr. e. 6. században találkozhattunk nevével az akhaimenida feliratokon. A hettita fennhatóság után I. Darieosz uralkodása alatt perzsa tartomány, szatrapa lett, de sokáig saját uralkodókkal rendelkezett. Végül Nagy Sándor idején nyerte el teljes függetlenségét. Rómával először ellenséges viszonyban állt, de a Kr. e. 2. századra már szövetségesekké váltak. Végül Tiberius császár a Birodalomhoz csatolta az addig saját királlyal rendelkező országot, és provinciaként kormányozta tovább. A Bizánci Birodalom ideje alatt elsősorban katonai szempontból fejlesztették a területet – számos városfalat megerősítettek, és egy úgynevezett „optikai figyelmeztetőrendszert” alakítottak ki, amely abból állt, hogy messziről is jól látható tüzeket gyújtottak a nagyobb dombokon és hegyeken felhúzott várak valamint erődök falán, hogy időben értesüljön mindenki a közelgő veszélyről. Ebben az időszakban építették ki a kappadókiai földalatti városrendszereket is.

Derinkuyu járatrendszerénél is nagyobb

Nevşehir vára a bizánci időszakban épült egy, a város mellett található dombon. A vár alatt húzódó alagútrendszer nagy része még felfedezetlen, de az előzetes becslések alapján mérete az eddig ismert legnagyobb földalatti város, Derinkuyu méretével vetekedhet.

Kappadókia ábrázolása egy 15. századból származó térképen Forrás: Wikimedia Commons

Utóbbi húszezer ember befogadására volt alkalmas. Az ásatások viszonylag gyorsan haladtak – 2014-ben a régészeknek sikerült egy többszintes, lakóterekből, konyhákból, borospincékből és kápolnákból álló rendszert átvizsgálniuk.

Derinkuyu földalatti városa - a Nevsehirben felfedezett alagutak akár ennél is nagyobb rendszert alkothatnak Forrás: Flickr/Başak Ekinci

A komplex alagútrendszerben minden adott volt ahhoz, hogy emberek akár hosszabb ideig éljenek benne – víztárolóival, csatornáival és levegőaknáival gyakorlatilag egy földalatti városként funkcionált. Ha veszély közeledett, a kappadókiaiak élelemmel megpakolva és az állataikkal együtt leköltöztek ide, majd hatalmas sziklákkal elbarikádozták a bejáratokat. Amint a veszély elmúlt, visszatértek normális életükhöz.

460 ezer négyzetméteres lakótér

A Nevşehir Egyetem geofizikusai több vizsgálatot végeztek a környéken. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy a járatrendszer alapterülete legalább 460 ezer négyzetméter lehet, a legalsó járatok pedig 113 méter mélyen húzódhatnak. Ha ez bebizonyosodik, akkor Nevşehir rendszere lényegesen nagyobb, mint Derinkuyué.

Kaymakli földalatti városa - az első keresztények ilyen üregekbe menekültek a támadóik elől Forrás: Wikimedia Commons

A Nevşehir Múzeum igazgatója, Murat Gülyaz szerint nagyon valószínű, hogy pontosak a becslések. „Ha a régi város elhelyezkedését, védelmi rendszerét és a nagy mennyiségű ivóvízkészlethez való hozzáférés lehetőségét nézzük, könnyen lehet, hogy hatalmas rendszerről van szó” – mondta el a múzeumigazgató a National Geographic-nak.

Turisztikai beruházások jönnek

Hasan Ünver, Nevşehir polgármestere is azt reméli, hogy az alagútrendszer a világ egyik legnagyobb földalatti városának bizonyul. „Ez a felfedezés egy újabb gyöngyszem a terület igen gazdag történelmi helyszínei között” – nyilatkozta a National Geographic-nak. –„Még a földalatti templomokat is újra megnyitnánk. Nagyon izgatottak vagyunk” – tette hozzá a polgármester arra utalva, hogy hatalmas turistaparadicsomot szeretnének kialakítani a városrendszer közelében, hotelekkel, éttermekkel és művészeti galériákkal a felszínen.