Kelta herceg sírját fedezték fel Franciaországban

Akhelóosz görög folyamisten

Mesésen gazdag kincsekkel teli sírt fedeztek fel régészek Franciaországban, Párizshoz közel – a kripta egy kelta herceghez tartozott, és jól bizonyítja, mennyire fejlett volt a kelták és a mediterrán népek egymás közötti kereskedelme.

Hercegi sírhely Párizstól nem messze

2500 éves hercegi sírhelyet fedeztek fel francia régészek Párizstól pár órányi autóútra – a kripta tökéletes bizonyítéka annak, milyen fejlett volt a terület keltái és a mediterrán vidékek népei közötti kereskedelmi kapcsolat már ebben az időszakban is. A rengeteg értékes lelet között ugyanis volt feltehetően görög eredetű is – többek között egy hatalmas üst, amelyet Akhelóosz, a görög folyamisten feje díszített.

Diplomáciai ajándék a keltáknak

Az ókori görögök és etruszkok a Kr. e. 6. században terjeszkedni kezdtek – egészen a mai Spanyolország déli területén voltak városaik, északra pedig majdnem a mai Oroszország határaiig elértek. Kereskedelmüknek egyik gócpontja Massilia, azaz a mai Marseille volt. Itt a rabszolgákon, különböző fémárukon és a borostyánon kívül számos görög és etruszk „diplomáciai” ajándék is gazdát cserélt, amelyeket gyakran díszítettek kultúrájuknak megfelelően, így isteneik képmásaival is – olvasható a francia Nemzeti Archeológiai Intézet (INRAP) sajtóközleményében.

A régészeti feltárás madártávlatból Forrás: Manuel Valls/Facebook

Ezeket abban a reményben ajándékozták különböző népek küldötteinek, hogy új, gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatokat tudnak kialakítani. A kelták nem a tengerparti, hanem a belsőbb régiókat uralták, és nagyon gazdagok voltak – nem csoda tehát, hogy a görögök kiszemelték őket lehetséges kereskedelmi partnereiknek.

Évszázadok sírjai egy helyen

A temetkezési helyeket kutató francia régészek Lavau mellett találtak rá a gazdag hercegi sírra – ez a terület évszázadokig hagyományos temetési helyszínnek számított. A régészek a közelben kiásott legkorábbi emberi maradványokat a Kr. e. 13. századra datálják, a Kr. e. 8. századból pedig egy harcos sírját találták meg nem messze a hercegi nyughelytől – őt kardjával temették el egy bronz karpereceket viselő nő mellé.

Görög boroskorsó Forrás: Manuel Valls/Facebook

Az egyik legnagyobb sírhalom

A herceg nyughelyét egy a Kr. e. 5. században emelt négyes sírhalomban találták meg – bár magát az előkelőséget valószínűleg később temették el, mint a három másik személyt. Ekkoriban ugyanis gyakori volt, hogy a régi, elfelejtett sírokat újra használták – egyszerűen kitakarították az előző „lakót”, és belehelyezték az újat. A most felfedezett sírhoz tartozó domb mintegy 40 méteres, ami az egyik legnagyobb halom ebből az időszakból. A hercegnek szüksége is volt ekkora méretekre, ugyanis vele együtt a harci szekerét és rendkívül értékes személyes tárgyait is eltemették.

Bronz-arany görög adomány

A legfontosabb lelet az az egy méter széles bronz üst, amelyet tetején és az alján arannyal vontak be - valószínűleg a görögök vagy etruszkok készíthették, legalábbis a négy fülén látható Akhelóosz-fejek erre engednek következtetni. Az apró szoborfejeken istent szarvakkal és bikafülekkel, szakállal és három bajusszal ábrázolták. Az üstön látható továbbá nyolc oroszlánfej, belül pedig Dionüszosz , a bor görög isten képmása fekszik egy festett inda alatt. Valószínűleg kelta arisztokraták használhatták ünnepségeik során.

Akhelóosz görög folyamisten Forrás: Manuel Valls/Facebook