Mindig kilötyögteti a kávét? Megvan a megoldás

Nem is muszáj ilyen vastag hab ahhoz, hogy ne lötyögjön ki a kávé

A hab miatt kevésbé valószínű, hogy véletlenül kilöttyen a tejeskávé, a kapucsínó vagy a sör. Minél vastagabb a hab, annál biztonságosabban szállítható az ital, legyen szó csészéről, korsóról vagy tartálykocsiról.

Kilöttyenti a kávét az irodában a konyhától vagy a büfétől az íróasztala fele menet? Akkor Emilie Dressaire, a New York Egyetem műszaki kar repülőmérnöki tanszékének tanára az ön embere. Dressaire egy washingtoni konferencián számolt be arról, hogyan lehet biztonságosabban szállítani a folyadékokat.

A kutatás szerint, ha legközelebb a presszókávé helyett valamilyen habos kávéitalt, például caffè lattét, kapucsínót vagy macchiatót rendel a büfében, akkor kevésbé valószínű, hogy kilötyög a folyadék. Egy vékony réteg hab is elegendő ugyanis ahhoz, hogy csökkentse a hullámzást a csészében, megakadályozva a kellemetlen következményeket.

Nem is muszáj ilyen vastag hab ahhoz, hogy ne lötyögjön ki a kávé Forrás: Getty Images/Ron Wurzer

A hab a fontos

A kutatás másik fontos eredménye, hogy a sör nehezebben löttyen ki a korsóból, pohárból, mint a kávé a csészéből. Ennek szintén az az oka, hogy a sörnek van habja, a presszókávénak pedig nincs.

A vizsgálat egyáltalán nem öncélú, hiszen nem mindegy, hogy veszélyes folyadékok hogyan szállíthatók. Az áramlástani kutatók eredménye nyomán biztonságosabbak lehetnek a folyékony üzemanyagú rakétahajtóművek, a cseppfolyósított gázt szállító tartálykocsik, vagy a tankhajók.

Sörök és fizikusok

Emilie Dressaire Alban Saurettel, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) munkatársával együtt vizsgálta a folyadékok mozgását. „A doktori dolgozatomat írtam Dél-Franciaországban, amikor egyszer elmentünk sörözni. Azt figyeltük meg, hogy a Guinness sör szinte sosem löttyent ki a korsóból a vastag habja miatt” – mesélte a Sauret a Daily Mailnek.

A jótékony sörhab Forrás: Picture-Alliance/AFP/Frank May

Az összefüggés pontosabb és módszeres elemzésére Dressaire és Sauret egy egyszerű szerkezetet épített. Karcsú üvegedényekbe vizet töltöttek, amelybe glicerint és mosogatószert adagoltak. A glicerin növeli a víz belső súrlódását, azaz viszkozitását.

Az edények aljáról egy tűn keresztül egyenletesen levegőt engedtek a folyadékba, így sikerült egyenletes, három milliméter átmérőjű buborékokból álló habot képezni a felszínen. A mosogatószerre a tartós habja miatt volt szükség. Ezután az edényeket hol gyorsan jobbra-balra rángatták, hol egyenletes ritmusban előre-hátra rázták.

A döntő kísérlet

A keletkezett hullámmozgást nagysebességű kamerával rögzítették. Az eredmény: már csupán egy öt buborék vastagságú hab tízszeresen csillapította a hullámzást. Többre pedig nincs is szükség, mert a kutatócsoport megfigyelése szerint ennél vastagabb hab esetén a hab legfelső része alig mozdul meg. A csillapítást pedig az okozza, hogy a hab az edény falához súrlódik, így oszlatva el a hullámzás energiáját.

A kutatók szerint némi hab képzésével biztonságosabban szállíthatók lehetnek a veszélyes folyadékok. Az ide-oda lötyögő kőolaj például jelentékeny nyomást gyakorol a tartályhajók falára, és akár repedéseket is okozhat. A kutatásról beszámoló tanulmány a Physics of Fluids szakfolyóiratban jelent meg.