Tavaly, a Londoni Geológiai Társaság archívumában bukkantak rá egy eddig elveszettnek hitt, különösen ritka és értékes Smith-térképre, az angol geológia atyjaként ismert William Smith egyik első nyomatos kőzettérképére, amely részletességével évtizedekkel megelőzte korát.
Az újra felfedezett, idén 200 éves rajzokat a Londoni Geológiai Társaság kiállítja, sőt,az értékes térképek most már online is megtekinthetőek a társaság weboldalán.
William Smith (1769-1839) hosszú és rögös utat járt be, amíg sikerült elfogadtatnia magát és munkásságát a szakmai közönséggel. A ma már földtudományi ikonként tisztelt geológus apja ugyanis kovács volt, és az 1807-ben alapított Geológiai Társaság nem nézte jó szemmel, hogy nem gazdag nagypolgári, hanem „csupán” munkáscsaládból származott.
Smith földmérőnek tanult, és feltett szándéka volt, hogy a laikusoknak is megmutassa a geológia szépségeit, valamint megértesse mindenkivel, hogyan működik a kőzettan – ezért készítette el híres térképét, amely tulajdonképpen a brit szigetek (pontosabban Anglia, Wales, valamint Skócia egy részének) részletes kőzettérképe.
Mivel a társaság nem támogatta törekvéseiben, Smith kénytelen volt másfelé fordulni terveivel. A földbirtokosok felismerték, hogy milyen, számukra hasznos lehetőséget jelenthet Smith kőzettani szakértelme.
Ezért megengedték, hogy birtokaikon méréseket végezzen. Cserébe maximalizálta a birtokok értékét azzal, hogy segített felkutatni a birtokhatárokon belül fellelhető és a földbirtokosok számára hatalmas hasznot hozó szenet.
Ekkorra a Geológiai Társaság tagjai szinte teljesen lecserélődtek – az idős, vaskalapos tudósok helyét olyan fiatal kutatók vették át, akiket nem zavart Smith munkásosztálybeli háttere. Olyannyira félretették előítéleteiket, hogy Smith-t ők maguk nevezték el a geológia atyjának 1831-ben, ami a lehető legnagyobb elismerésnek számított.
Kettős nevezéktan
A Linné-féle metódust használjuk még ma is. Megalkotója, a taxonómia atyja, Carl von Linné (1707-1778) fektette le a napjainkban is alkalmazott kettős (biominális) nevezéktan alapjait. A svéd természettudós és botanikus minden leírt állat és növényfajnak latin rendszertani nevet adott, amelynek az első tagja a generikus (nemzetségnévi) névből, a második tagja pedig a specifikus (faji) megkülönböztető névből állt.
Ekkor már majdnem 16 éve készen volt az úttörő jelentőségű kőzettérkép - Smith 15 évet szentelt az életéből arra, hogy jegyzeteket készítve gyalog, lóháton és kocsin bejárja a szigetország nagy részét. Ő volt az első, aki felismerte, hogy az ősmaradványok előfordulás nem véletlenszerű jelenség a különböző rétegekben.
Smith nevéhez fűződik a relatív kormeghatározás elvének kidolgozása, amely azon a felismerésen alapult, hogy a különböző, egymástól jól elkülöníthető ősmaradvány csoportokat bezáró rétegek más-más időszakban keletkeztek.
„Ez volt a nagy áttörés” – mondta el a BBC-nek John Henry, a Londoni Geológiai Társaság földtörténeti csoportjának elnöke. –„Az emberek ekkoriban már gyűjtötték és a Linné-féle binominális módszerrel el is nevezték a fosszíliákat, de nem voltak tisztában azzal, hogy milyen idősíkon helyezzék el azokat.
Smith a brit szigetek kőzettérképével jóval meghaladta korát – az esztétikailag is kiemelkedő atlaszból nagyjából 70 maradt fenn a világon, közülük a tavaly felfedezett különösen nagy értéket képvisel.
Valószínűsíthető ugyanis, hogy ez az atlasz még a legelső szériából való: egyrészt nincs sorszáma, amit az első nyomásnál még nem adtak a térképeknek, másrészt árulkodó a Wright-sziget kőzetösszetételét ábrázoló lap is, - ezt ugyanis Smith a későbbi kiadásokban többször átrajzolta.
Amikor 1815-ben elkészült a (Wright-sziget kivételével) végleges térkép, a kiadó John Cary vésett rézlemezeket készített, hogy a nagyobb körvonalakat könnyebben sokszorosíthassák – a színes részeket azonban csupán kézzel, vízfestékkel alkották meg.
A tavaly újra felfedezett példány rendkívül jó állapotban maradt fenn, a geológusok úgy gondolják, szinte egyáltalán nem érte hosszabb ideig napfény. „Nem gondoltuk, hogy itt lesz” – nyilatkozta Henry, arra utalva, hogy az értékes példányt a saját archívumukban találták meg. „Valószínűleg aki odatette, tudta, hogy milyen térképről van szó, de nem adta tovább az információt ”- fűzte hozzá az elnök. Smith térképét a 200. évforduló alkalmából bárki számára elérhetővé teszik – meg lehet tekinteni online és élőben is a londoni Picadilly Circusön található Burlington House-ban is, amely a Geológiai Társaság egyik főhadiszállása.