Dinoszauruszokat követnek Ausztráliában

Tudósok Nyugat-Ausztráliában drónok segítségével követnek ősi, megkövesedett dinoszaurusz lábnyomokat. Az eszköz használata egyre inkább elterjedőben van a régészek és paleontológusok terepi munkájában.

Steve Salisbury a Queensland-i Egyetem paleontológus kutatócsoportjának vezetője. A csapat az ausztráliai West Kimberley partjainál a kréta-időszakból (145 millió évtől 65 millió évig) fennmaradt fosszilis dinoszaurusz nyomokat vizsgálja.

A drónokkal készített felvételeket – a szauropodák, vélhetően theropodák taposta nyomokat – egy speciális szoftver segítségével dolgozzák fel, amelyből 3D modellek készülnek. A tudósoknak a sziklák rejtett zugainak feltérképezése miatt jelentenek nagy segítséget a sasszemű drónok.

A drón többet lát

Salisbury elmondása szerint az eszköz hasznosnak bizonyult a munka során. Az egyedi képek rögzítése hozzásegíti a kutatókat annak megválaszolásához, hogy vajon mit is csinálhattak a dinoszauruszok 130 millió évvel ezelőtt az adott helyen.

Who needs a selfie-stick when you've got a #DinoDrone! With #Goolarabooloo Law Boss Phillip Roe. #DinosaurCoast#UQpic.twitter.com/Oa6NGrOXQQ

— Steve Salisbury (@implexidens) 2015. április 22.

Salisbury már néhány elkészült 3D-s képet meg is osztott a közösségi médiában. A paleontológusok és régészek világszerte egyre gyakrabban használnak drónokat mind az ősállatmaradványok, mind pedig az antik civilizációk feltárásához.

#LaserScanning#Dinosaur tracksite. Spot the scanned palaeontologist @implexidens@Loyal2mal#CSIROnews#Zebedeepic.twitter.com/80OJYPmKqs

— Anthony Romilio (@a_romilio) 2015. április 23.

Kanadában például, a kutatók egy kisgép fedélzetén együtt repülnek a drónokkal annak érdekében, hogy digitális térkép készüljön a dinoszauruszok csontjainak „ágyáról” Calgary-ban, míg az Amazonas mentén a drónokra felszerelt LIDAR-okkal (lézerszkennelőkkel) vizsgálják az ősi ember lakta településeket.

A kutatócsoport munkáját megkönnyítik a drónok Forrás: Damian Kelly

A húsevő és a növényevő

A szauropoda csoport a hüllőmedencéjű dinoszauruszok egyik alrendága, amelybe többnyire nagytestű növényevők tartoztak. A késő triász-időszakban (triász: 249 millió évtől 206 millió évig) jelentek meg, legnagyobb biodiverzitásuk a jura-időszak (206 millió évtől 145 millió évig) végére tehető. A szauropoda nevet O.C. Marsh, a híres amerikai paleontológus adta a csoportnak 1878-ban, az elnevezés az ógörög "gyíkláb" szóból származik. Teljes szauropoda fosszíliák ritkán kerülnek elő, a legnagyobb fajok csak hiányos, elszórt csontfosszíliák alapján ismertek.

A nyilvánosság előtt a Tyrannosaurus rex a legnagyobbként ismert és legnépszerűbb theropoda Forrás: Wikimedia Commons

A tudósok azt remélik, hogy a helyszínen a két lábon járó hüllőmedencéjű dinoszauruszok csoportjának, a theropodáknak a nyomait is megtalálhatják. Ezek az egyedek bár elsősorban húsevők voltak, csoportjaikban kifejlődtek növényevők, sőt mindenevők is. A nyilvánosság előtt a Tyrannosaurus rex a legnagyobbként ismert és legnépszerűbb faj, ám ezen kívül több óriás húsevőről ( például Spinosaurus sp., Giganotosaurus sp.) is készült részletesebb leírás.