Itt villámlik a leggyakrabban

Az ISS-en készítették ezt a fotót egy kuvait felett becsapó villámról

Gyönyörű térképet készített a NASA arról, hogy bolygónkon hol jelennek meg leggyakrabban villámok – mi meglepően biztonságban vagyunk az égi büntetéstől.

Felettünk meglepően kevés villámlással járó vihar képződik – a NASA új villámtérképe szerint a legtöbb ilyen égiháború leginkább az USA déli részét, Közép- és Dél-Amerikát, Afrika középső területeit és Ázsia déli részét, azaz az Egyenlítő környékét éri.

A NASA villámtérképe, amelyen jól látszik, hogy a legtöbb villámlás a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén és a venezuelai Maracaibo-tó környékén történik Forrás: NASA

Több mint száz villám négyzetkilométerenként

A NASA csodaszép, színes térképén az 1995 és 2013 közötti villámlások átlagát láthatjuk. A kutatók az éves egy négyzetkilométerre eső villámok számát vizsgálták: a legkevésbé veszélyeztetett területek szürkék és lilák, a leginkább villámsújtotta térségek rózsaszínek – utóbbiakat körülbelül 150 villámcsapás éri négyzetkilométerenként egy évben.

Az ISS-en készítették ezt a fotót egy kuvait felett becsapó villámról Forrás: NASA

A szárazföldön több a villám

A térkép adatait 1998 és 2013 között a LIS, azaz a NASA által működtetett Lightning Imaging Sensor készítette, 1995 és 2000 között pedig az OTD, azaz az Optical Transient Detector is besegített. A mérések alapján megállapítható, hogy a villámok sokkal gyakrabban jelennek meg a szárazföldi területeken, mint az óceánok fölött.

Villám és vihar Bolívia felett - szintén az ISS felvétele Forrás: NASA

Ez érthető is, hiszen a szilárd föld elnyeli a napfényt, és gyorsabban melegszik fel, mint a nagyobb víztömegek. Így itt erősebb a konvekció, nagyobb a légköri instabilitás, és könnyebben alakulnak ki mennydörgéssel és villámlással járó viharok.

Mit mond a meteorológia a konvekcióról?

Konvekció alatt a különböző anyagok nedvességáramlását értjük – meteorológiában kifejezetten a hő- és nedvességtranszport kifejezésére használjuk, amely instabil légköri feltételek esetén bekövetkező fel- és leáramlások révén alakul ki. A konvekció és a zivatar kifejezéseket gyakran egymással felcserélve használják, noha a zivatar a konvekciónak csak egy adott formája.

Furcsa regionális jellegzetességek

A NASA a legtöbb villámlást a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén és a venezuelai Maracaibo-tó környékén mérte. Néhány érdekes regionális tendencia is megfigyelhető: Daniel Cecil, a Globális Hidrológiai és Klímaközpont kutatója azt mondja például, hogy az indiai Brahmaputra-völgy kifejezetten villámgazdag május környékén – ekkor ugyanis az időjárási minták kifejezetten instabilak. Ezt követően a monszunidőszak rengeteg esőt, de kevés villámlást hoz a területnek.