Az Antarktisz körüli óceáni víztömegek a mostoha körülmények ellenére gazdag tengeri élővilág otthonát alkotják. A tengervíz rendkívül hideg, átlagosan -2 és + 2 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklete. Ilyen alacsony hőmérsékleti értékek mellett az állatok vére sokkal nehezebben szállítja az életfunkciók fenntartásához elengedhetetlenül szükséges oxigént.
Az antarktiszi polipok úgy alkalmazkodtak az extrém körülményekhez, hogy vérükben megnövekedett a haemocyanin mennyisége – ez a protein felelős vérük kék színéért is amellett, hogy segíti az oxigén szállítását. „Ez az első tanulmány, amely bizonyítékot nyújt, hogy a polipok kék vérpigmentjei hozzájárulnak az oxigénellátásukhoz fagypont alatti hőmérsékleten” – írta a kutatásról megjelent tanulmány szerzője, a német Alfred Wegener Intézet biológusa, Michael Oellermann sajtóközleményében.
Oellermann és kollégái a kutatás során három polipfajt vizsgáltak: egy antarktiszit (Paraledone charcoti) és két melegebb környezetben élőt (a délkelet-ázsiai Octopus pallidust és a földközi-tengeri Eledone moschatát). Az állatokat 10 Celsius-fokos vízbe helyezték, és mindhárom fajnál a vérük haemocyanin szintjét mérték meg. Megállapították, hogy az antarktiszi polipé lényegesen nagyobb százalékban tartalmazta a haemocyanin proteineket, mint trópusi, illetve mérsékeltövi társaié.
A kutatók azt is megállapították, hogy bár az antarktiszi polip egyértelműen hideg vízi faj, mégis jól érzi magát a melegebb hőmérsékleten. A vizsgált polipok a 10 fokos vízben kiválóan alkalmazkodtak a megváltozott, eredeti élőhelyüknél jóval melegebb környezeti feltételekhez. „A kutatás eredményei azt sugallják, hogy a haemocyanin megnövekedett mennyisége miatt ez a polipfaj könnyebben alkalmazkodhat a globális felmelegedéshez” – nyilatkozta Oellermann.