Bár nincs abszolút megbízható információ arról, hogy hol készült, és milyen fajt ábrázol a felvétel, az élőlény tulajdonságai alapján nagy valószínűséggel valamilyen lepényhalról lehet szó – írja a Science Alert ismeretterjesztő portál. A lepényhalfélék (Pleuronectidae) világszerte elterjedtnek számítanak, testük jellegzetes, lapított alakú, furcsaságukat pedig szemeik érdekes pozíciója tovább fokozza.
A fiatal, fejlődő lepényhalak látószervei még a koponya két oldalán helyezkednek el - éppúgy, mint a "normális" halaknál -, mielőtt azonban elérnék az ivarérettségüket, az egyik szem átvándorol a koponya túloldalára. A „mutatvány” javítja az állat álcázási képességét. Sokszor az elkószált szem pozíciója alapján lehet elkülöníteni az egyes fajokat.
A lepényhalak álcázási mechanizmusa nem teljesen ismert a tudomány számára, az viszont biztos, hogy a látás és a hormonális hatások szerepet játszanak a rejtőzködésben. Egy bizonyos fajnál (Bothus mancus) ez a következőképpen néz ki: az állat megfigyeli a környezetét, és az aljzathoz legjobban passzoló pigmentjeit teszi láthatóvá, míg az attól elütőket elrejti. A mechanizmus zavart szenved, ha az állat szemei megsérülnek, vagy homok borítja be őket, ekkor ugyanis nem képes a környezet textúráit és színeit megfigyelni.
Ha a lepényhalakat veszély fenyegeti, vagy egyszerűen csak vadásznak, a homokba ássák magukat, és csak szemüket hagyják szabadon.